Karácsony mindenütt

Ez az időszak ilyen... Szeretnénk mindig elcsendesedős-készülődős adventet varázsolni a gyermek-szívekbe.
A szünet előtti egy-két hét már annyira készülődős, hogy itt szerepelünk, ott adunk elő... Sütöttünk mézeskalácsot, még a könyvtárban is karácsonyoztunk!
A szakkörösök (ettől szakkörösök:)) több helyen is felléptek ünnepi műsorukkal, hogy oda is vigyenek karácsonyt, ahol nélkülük nem lenne. Meg oda is, ahol csak az van négy héten keresztül. Így jutottak el az ANTSZ-hez, VADEX-hez, az Országalmához.
Ma pedig az iskolai- és a tantestületi ünnepséggel zárul a szereplések sora. Mindezt persze sok-sok munka előzte meg, amihez gratulálunk nekik!
Hétfőn délután Mesevárban is ünnepi hangulat volt. Mindenkinek ott volt valakije, akinek megmutathatta, milyen szépen tud énekelni, verset mondani. Átadhatta a két kis kezével hímzett csodaszép lapot és ajándékot.

Most, a négy adventi hét vége-felé csendes-összebújós-együttjátszós karácsonyt kívánunk mindenkinek!

"ilyenkor, decemberben"- a tanító néni lelkében a mézeskalácsillat

Szüleim házában nem gyújtottunk adventi gyertyát. Adventi koszorúnk nem volt. Színes üveggömbjeink sem. Nem tudtuk miként, hogyan, azt sem mikor... csak leszállt közénk, hozzánk a karácsony. Pedig a falu sem lett fényesebb. Ott lengett a titok. Rendet raktunk kívül-belül. Terveztük az ajándékot - vajh minek örülne jóapánk s anyánk. Lógó nyelvvel barkácsoltunk, számolgattuk zsebpénzünket. Közben persze arról cserregtünk ami a mi szívünk vágya volt. Kutakodtunk. Biztos vagyok benne, a felnőttek érezték a matató gyerekmancsok nyomát. Mert a titok ott lengett. A szekrények mélyén, a lelkünkben.

Jaj, nagyon vártuk a csengőszót! Csillagszóró, gyertyaláng ... és a titok. Anyám arca ragyogott, mikor a "kiskarácsonyt" énekeltük. Apám kezébe csúsztak ujjaim a "mennyből az angyal alatt". Tekintetünk a csomagokat fürkészte, mégis... azok a percek lehettek volna hosszabbak - mondom most.

Birtokba vettük az új társast. Együtt. Éjszakába nyúlóan. Kipirosodva nevettünk, fojtottuk el a nyújtózkodó ásítást vagy küzdöttünk a vesztes mosolyáért. Pizsamában még összekucorodtunk. Csillagszórófényért, fenyőillatért, karácsonyi dalért, többszólamú szuszogásért... azok a percek lehettek volna hosszabbak - mondom most.

Másnap reggel az első ébredőt biztosan a fa alatt ücsörögve találta apám...

Legyen minden nap karácsony! Legyen? Éppen a "karácsonyság" miatt más ez az időszak. Éppen a "karácsonyság" miatt bír ilyen erővel. Éppen a "karácsonyság" miatt ennyire értékes. Ha okosan töltjük, ha okosan töltünk, marad belőle minden napra, s nem aprózzuk el. Feltöltjük olyan percekkel, melyekről évek múlva azt mondhatják... lehettek volna hosszabbak.

Karácsonyi vásár

...és teaház! Annamari ötlete alapján. Nagyon jól sikerült! Sokan megjegyezték, milyen jó ötlet:) Köszönjük Annamarinak! Csütörtökön reggel kezdődött a vásár. A sok gyönyörűség, amivel hozzájárult az osztályunk, mind ott mosolygott a vásárlókra! Fogyott is rendesen:)
Délután már megnyílt a teaház is Szilvi, Olga és Ágota segítségével. Hangulatos és csalogató volt. (Ahhoz képest, hogy nem volt meghirdetve sikeresnek mondható.)
Másnap reggel már a gyerekek árusították a teát és a sütiket. Lelkesen és nagyon profin oldották meg! Délután Anikó, Bea és Brigi segített a gyerekeknek:)
Arról nincsenek adatok, hogy milyen összegű sikere volt a vásárnak. De bízunk benne, hogy megvalósul az, amit célnak tűztünk ki: a játszótér építése.
KÖSZÖNET ÚJRA MINDENKINEK, AKI BÁRMIVEL HOZZÁJÁRULT!

Mikulás

Eljött ismét!
No nem úgy, mint a kis elsősökhöz...
A nagyokhoz már láthatatlanul érkezik és távozik, hátrahagyva ajándékait! Most is így történt. Izgatottan vártuk, hátha mégis láthatjuk. Aztán elmentünk reggelizni. Mire visszajöttünk, az osztály legnagyobb örömére ajándékokat találtunk a teremben! Édes kis hógömböcskéket! Hóembereset, Mikulásosat.
Mi volt még a meglepetés? Ebédhez kaptunk csokimikulást!
Kamarás Bogiék voltak a hétvégén Nagykarácsonyban, és elvitték az osztály leveleit az illetékesnek. (Ígéretükhöz híven fényképes beszámolót készítenek majd az eseményről.) Reméljük, otthon minden kisgyerek megkapta azt, amire vágyott!
Ha nem, akkor se keseredjen el, hiszen a legnagyobb kincse mindenkinek megvan: a szerető családja!

Mazsola kedvencei

Pénteken Mazsola-lakomát csaptunk!
Megkóstoltunk mindent, amit a mesében a kis malac evett és szeretett. Nagy sikere volt a lekváros gombócnak (Lázár hozta), a káposztás lángosnak (Dani hozta), a savanyú uborkának (tavalyról maradt egy bontatlan üveggel-bár erről nincs említés a könyvben:)), a köles kásának (Dénes hozta), a répának (Dalma hozta), főtt kukoricának (ez is tavalyi konzerv-maradék), céklának (Kamarás Bogi hozta), főtt krumplinak (Alex hozta), a kukorica lepénynek (Rozi néni hozta), sült töknek (ezt is).
Nem is csoda, hogy Mazsola ilyen kis gömbölyű lett!:)
Szerencsére a gyerekek nem voltak igazi Mazsolák, nagyon kulturáltan és illedelmesen ettek!
Köszönjük mindenkinek a hozott finomságokat!

Gyárlátogatás

Szerdán délelőtt elmentünk (szinte futottunk az időszűke miatt) Lázár anyukájának, Csillának a munkahelyére.
Itt körbevezetett bennünket egy bácsi, és megmutatta, hogyan lesz a lakótelepi lakásokban meleg a radiátor, és a víz. Hatalmas kazánokat láttunk, amik nagyon hangosak voltak, szinte félelmetesek. Van olyan, amelyik olajjal, másik árammal, a többi gázzal működik. Megtudtuk, milyen magasak a kémények. Láttuk azt a helységet, ahonnan ellenőrzik az egész rendszert monitorok segítségével.
Ezután már van elképzelésünk arról, hogy mitől lesz meleg a radiátor...:)
Köszönjük Csillának a segítséget és a csokit.:)

Telekis nap

Pénteken már ismerős volt a helyzet:) Nem kell táskát hozni, és az egész iskola együtt vesz részt a rendezvényen! Nem sok ilyen alkalom van, de ezeket nagyon élvezzük! Most Teleki Olimpia volt.
Csütörtökön délután megfestettük a zászlónkat, amivel felvonultunk a megnyitón. (A gyerekek döntötték el, hogy mi legyen rajta. Így lett Mesevár, Mazsola énekelve- mert szeretünk énekelni. Mivel mi nagyon összetartunk, ezért kis mosolygós köröcskék egymás kezét fogva veszik körbe Mesevárat és Mazsolát. Középen Ági néni és Rozi néni nagyobb köröcskéje látható. Tökéletes lett!)
Először megismerkedtünk az Olimpia történetével, jelképeivel, kabaláival, magyar olimpikonok fényképeivel. Sőt!
A megnyitó szinte olyan volt mint az igazi. Felsorakoztunk osztályok szerint, első sorban a zászló vivővel.
Most jön a "sőt" magyarázata. A rendezvényt Rácz Lajos olimpiai bajnok birkózó nyitotta meg. Így nem távoli elképzelhetetlen kép maradt az olimpiai bajnok fogalma. Láttunk egy embert, aki mesélt élményeiről, arról az áhítatról, ami az Olimpián körbeveszi a sportolókat. A küzdelemről, a kitartásról, a győzelem öröméről.
Majd 4.b-s lányok vezetésével felvonultak az osztályok, és meggyújtották az olimpiai lángot. Ezzel kezdetét vette a "versengés".
Négy állomáson próbálhattuk ki ügyességünket.

1. A 2012-es olimpia jelképeit színeztük ki.
2. Olimpikonok fényképeit raktuk ki puzzle-ből.
3. Kabala-sudokut játszottunk.
4. Sorverseny volt a három második osztály között.

Éremmel nem, de sok élménnyel gazdagodtunk.

Dalok szárnyán

Énekelünk. Akartam erről írni már régen, mert a szívem csücske. Ajj, de sok csücske van a szívnek!
Nem csalogányképző, nem nótafakurzus, a jövendő opera, netán popélet sztárjai sem biztosan közülük kerülnek ki.

Tanuljuk a zenét. Elsősorban befogadni. Befogadni, s letapogatni több érzékszervünkkel is. Látni a zenét a szemükkel, érezni a zenét a bőrükkel, beengedni a zenét a lelkükbe.
S tanuljuk előadni is a zenét.

Népdalokat, mert nagyon fontos megismerni a gyökereinket. Népdalokat, mert fogantatásuktól szívják magukba ezt a hangzásvilágot, mert tudniuk kell, honnan indultak. Népdalokat, mert a gyökerek nélkül csak lebeg a jelen, céltalan a jövő.
A jövőhöz vezető úton szemezgetünk a mai gyerekdalokból is. Keresünk értéket, minőséget. Dalokat, melyek már mai hangon szólnak, az ő nyelvükön szólnak, nekik szólnak, róluk szólnak.
Hamupipőke módjára válogatunk a naaagy zenei kosárból. Igyekszem búzát, lencsét, kölest.... hasznosat találni.
Szeretnek énekelni. Még abból is lehet kedvenc, mellyel megküzdünk. Helyre tesszük a hangokat, pontosítjuk a ritmust, alakítjuk a hangzást, kibogozzuk a dal lelkét. Öröm ám hallani őket, amikor öltözködés közben danolni kezdenek! Csak úgy, a dallam, a hangok kedvéért.
Népdaléneklési versenyt hirdettek. Rengeteg lelkes jelentkező között válogathattam. S hogy miért pont őket küldtem? Most a fülem, a lelkem súgott. Szerencsés vagyok, mert ennyire akarják, mert ennyire befogadók. Szerencsés vagyok, mert láthatom a szemükben a dalokat.
A verseny izgalmát négyen élhették át: Janka, Marci, Patay Bogi és Bendegúz.
A helyezés a bónusz ajándék lesz, ha lesz.... azt hiszem, már nyertünk mind. Ők is, az osztály is, én is. :)

Sporthíradó

-Az uszodába velünk együtt érkezik a bátorság. Biztosan nem csupán manó. Ha az, nagyon nagy zsákban cipeli nekünk a bátorságpamacsokat. Mert... bedobtak bennünket a mély vízbe! Mi tombolt bennünk? Félelem, bizonytalanság, ... megkönnyebbülés, jókedv és büszkeség. Néhányan lefelé görbülő ajakkal vacogtunk a medence szélén - No, oda aztán nem! Várnak otthon! - , de tiltakozás nem jött belőlünk. Óvatosan, a medence széle után simogatva csúsztunk a vízbe. Hideg, félelmetes... még óvatosabban irányoztuk meg a medence fenekét. S micsoda meglepetés, hogy nem is olyan egyszerű elmerülni, mert a víz felfelé tuszkol! "Bugyborékolok", mozgatom a karomat, lábamat... Nahát! Hiszen ez jóóóó!

Ehhez kellettek a bátorságpamacsok :)

( Nagyon büszke vagyok rájuk- ezt Ági néni súgja )

- A tornateremben is csoda történik minden héten. Senki nem feltételezné róluk az egy évvel ezelőtti suta mozdulatokat. Megszelidítették a labdát, az ütőt. Otthonosan mozognak. A szájuk is :)

Bianka néni nyílt órára hív ismét minden kedves szülőt. December 2-án a 6. órában. Minden szem gyönyörködhessen!

- Az uszoda tájékáról méééég.

Úszóolimpiát rendeztek, melyen az aprók is részt vehettek. Lelkesen jelentkeztek többen azok közül, akik nem az idén fedezték fel a vízben haladás tudományát. A legelszántabb Danka Bendegúz, Faragó Anna és Kanizsay Dénes volt. Neveztek, s a rajtkőre is álltak. Pedig tudom, igencsak rémisztőnek tűnt a hossz, a "muszájvégigmenni" réme.

Panna 3. a fiúk 4. helyezést értek el. Hangeffekt.... taps és ovációóó!

Ly-j

A múlt heti versenyen a mi Danink 2. helyezést ért el!!!
Gratulálunk!

Örökbefogadás

Ma megérkezett az örökbefogadást igazoló oklevél és az életrajz.
Hosszas gondolkodás után a gyerekek fiú oroszlánt választottak. Kölyköt szerettek volna, de a budapesti állatkertben Basil az egyetlen hím ázsiai oroszlán. :)
2009. február 6-án született Helsinkiben, de természetes élőhelye Északnyugat -Indiában van. Faja kihaló félben van, ma már csak a Gir erdőség rezervátumában él néhány példány.
Két meghívót is kaptunk szülői értekezletre és Nevelőszülők Találkozójára. Az egyik 2012. május 13-án, a másik október 7-én lesz. Ezen alkalmakkor egy fő ingyen bemehet ezzel a meghívóval a Fővárosi Állatkertbe. Személyesen lehet érdeklődni Basilról, a gondozója mindent elmesél róla! Lesznek állatbemutatók, tombola-sorsolás.
Ezen kívül kaptunk egy kártyát, mely 10% kedvezményre jogosítja felhasználóját az állatkert ajándékboltjában. Ha bárki szeretné igénybe venni ezeket a lehetőségeket, jelezze nekem!:)
Küldenek rendszeresen hírlevelet is az állatkert újdonságairól.

Büszkék vagyunk rá, hogy egy évig nevelőszülője lehetünk egy ilyen fenséges állatnak!

Készülődés

Szombaton délelőtt nem a gyerekek, hanem a szülők jöttek iskolába!:)
Akinek ideje engedte eljött, hogy együtt készüljünk a karácsonyi vásárra. Bár Szilvi több dolgot már előre elkészített (el is hozott), azért tudtunk mi is alkotni egy-két díszt.
Brigivel karkötőt fűztek az anyukák, Alex testvére és Ági néni.
Attila 3D-s képeslapot készített az időközben munkájukkal elkészült anyukákkal.
A többiek CD-ből, szalvétából és szalagból karácsonyfadíszt alkottak.
Néhány mécsestartó is "született" üvegfestékkel díszítve.
Köszönjük mindenkinek, aki akár ma, akár otthon bármivel hozzájárult ahhoz, hogy szép és biztonságos játszóterünk legyen!!!
December 8-9-én megvásárolható ez a sok gyönyörűség a karácsonyi vásáron.:))

Fogászat

Csütörtökön délelőtt elsétáltunk ismét a fogorvos nénihez a rendelőbe.
Nagy volt a nyüzsgés, ugyanis három osztály és egy óvodás csoport zsúfolódott be az egyébként is szűkre tervezett váróterembe...:( (Talán ennek köszönhető, hogy gyorsan végeztünk.)
A vizsgálati lapokat majd küldi az asszisztens néni.
Több kisgyereknek említette, hogy barátkozzon meg a fogszabályzó gondolatával. Volt aki ettől kétségbe esett, de egyeseknek örömet szerzett vele.
Nem vagyunk egyformák. Szerencsére!

Nyílt nap

Szerdán reggel nem kellett egyedül jönnünk iskolába!
Anya, apa (vagy éppen mindkettő), mama kísérte a gyerekeket, akik legnagyobb örömére maradtak is az első két órában szeretteik.
Először matek óra volt. Ági néni azt mutatta meg a szülőknek, hogy milyen eszközöket és hogyan szoktak használni az órákon.
A magyar órán olvastuk tovább Mazsolát. Láthatta minden jelenlevő közös olvasmányunk feldolgozásának folyamatát.
Reméljük, a vendégek is olyan jól érezték magukat, mint mi:)

Eredményhirdetés

Visszafele számolok be időrendben az eseményekről, így most jutottam el a hétfő reggelhez.. A Kézmosás világnapján aszfaltrajzversenyen vettünk részt, és kreatív plakátot készítettünk. Mindkettővel második helyezést értünk el!!!
Jutalmat is kaptunk. A rajzosok nyomdákat, az osztály kartonpapírt (hogy legközelebb is legyen mire alkotnunk:)), gyurmát, kis dobókockát és egy csomag mozaik lapocskát. Felhasználjuk a legközelebbi művünkhöz...
Szép munka volt!

Tökház

Az őszi szünetre Tökházkészítő pályázatot hirdettem. Több alkotás is készült, ezeket a galériában megnézhetitek. Dénes és Isti igazán nagyon tökéleteset készített. Ágyak, kályha, kép a falon... Szenzációsak! Mercié is nagyon kis édes lett, bár ebbe bele nem láthatunk. Ezért beleképzeljük a berendezést...:) Anna egy óriás kifaragott tökfejet hozott. Ez ugyan nem házikó, de sokat dolgozott vele. Köszönjük a munkátokat, a szülők segítségét Mazsola nevében is!:)

Óz, a nagy varázsló

Rögtön a szünet után szórakozunk?!
Igen! Nem is akármilyen élményben volt részünk!
A darabot illetően nem voltak kétségeink, hiszen ez nagyon nekik való mű...
Mint tudjuk, sok múlik a színészek játékán. El tudják-e hitetni a gyerekekkel, hogy a felhők fölé szállt a ház? Hogy az oroszlán tényleg félős?
Nos, nyugodtan mondhatjuk, hogy igen!
Az első perctől elvarázsolták a nézőközönséget. A díszlet nagyon funkcionális és eredeti!
A jelmezek tökéletesek!
A művészek elvarázsoltak bennünket:) Repült a ház, beszélt a kutya, a szárnyas majmok mindig is szlengben beszéltek...
A végén (mint általában a mesében) a jó elnyeri jutalmát, a rossz megbűnhődik.

Úszunk

...a boldogságban és a medencében is. Mert uszodába járni jó.

Az indulás :) Kabátok nélkül sokkal könnyebb volt. Cipőcsere, hátizsák, sorakozóóóó... s már azt sem szabad elfelejteni, hogy a sapka ott legyen. Ági néni azt mondta, nélküle nem úszhatik senki. S nem az úszósapkára gondolt. Nem lenne elég azt a fejükön tartani az esemény után? :)) Szóval, sapka kell. Újabb nyűg, miután mindenki megtanulta, hogy a zsákjáért maga felelős. Már csak egy két gyereket kell visszaküldeni a sóváran figyelő árva táskáért, s a felnőttek hordári küldetése is elveszőben van.

Rendezett sorban vagyunk képesek megtenni a kurta utat a buszig, s már vissza is. ( Utóbbiról talán elmesélték összekoccanásunkat - rend a lelke mindennek, ezt is tanulgatjuk. ) Viszont az uszoda valahogyan felerősíti a beszédkedvet, a hangerőről nem is szólva :) Izgatottak, lelkesek, türelmetlenek. Csapjunk a lovak közé!, ha már az intézmény falain bévül vagyunk, s a gyerekek elképesztő szaporasággal készülnek el, s toporognak az öltözőszekrények előtt rendezett vagy rendezettlen motyójukkal. Fürge, segítő felnőtt kezek zárják a szekrényeket, húzzák a kobakokra a sapkákat....

Klári néni... Klári néni szigorú. Amit mond, annak úgy kell lennie. Nem másként, mert könnyen találja magát a padon a nebuló a játék helyett. Úgy kell lennie, mert mennyivel jobb a többiekkel együtt csapkodni a vizet, mint külön gyötörni a vízrecsúszás című próbatételt. A bugyorékolást. A fenn a láb nehézségeit. ... pedig nem is olyan vészes. :) Tessék elképzelni, hogy már mindenki együtt, egy feladatra figyelve, egymás után és előtt szeli a habokat. Illetve a feszített víztükröt. Mert siklani már mindenki tud. No, erre építi Klári néni az úszás tudományát. Gyors kartempó, lábtempó... "megy a láb".... halljuk, az anyukák kinn a padon pedig valóban úszó vízfelhőket látnak. Fegyelmezett vízfelhőket, egészen csendes vízfelhőket. Aztán vízbe ugráló gyerekeket. Fegyelmezetten a vízbe ugráló gyerekeket. S mielőtt azt hinnénk, hogy ez egy másik osztály... jön a játék a felharsanó ismerős gyerekhangokkal. Ideje van... :)

Óra végén zuhany, s hasonlóan gyors öltözés. No, itt kell igazán a sarkukban lenni. Minden lábra kerüljön zok- ni, popsikra alsógatya, ne legyen vizes a csöpögő hajtól a póló, ne a nedves kövön ugrálva húzzuk fel a száraz ruhát.... apróságok, melyek természetesek nekünk nagyoknak. Elvileg a másodikos gyereknek is. Csak nézünk nagy szemekkel, hogy mindebből hogyan lehet játékot gyártani?! Miért vicces, ha eldugják a másik cipőjét, zokniját?! Nem veszi észre, hogy a rövid haja is vizes, s így nem lehet kilépni a hideg levegőre?! Az a sokat emlegetett sapka miért marad benne a zseben, pedig a két kezemmel tettem fel az imént a fejére!

Pedig gyorsak, nagyon gyorsak. Már olajozottan működik minden. Törlközni, öltözni, hajszárítás... s még almát-majszolgatva- kucorgás is belefér az ablakok tövében.

Mindez nem lenne ennyire egyértelmű, ha nincsenek ott a segítő felnőttek. Köszönöm minden kísérő anyukának, nagymamának, s apukának is, ha szán erre az idejéből. Tényleg segítség a több szem, a több kéz...

Amit valóban vegyünk komolyan:

- hideg van, kell a kötött sapka akkor is, ha rövid a gyerek haja

- egy csere zokni a táskában (az iskolatáskában) nem árt, mert az a fránya víz az öltözőben képes vizes zoknit alakítani

- majszolgatni úszás utánra gyümölcsöt hozzanak- azért is igyekszünk ily nagyon, hogy minél hamarabb ebédelhessenek, az édesség elveszi az étvágyukat

- úszás alól felmentést a doktornéni, doktorbácsi adjon- a gyerekek is rájöttek, hogy nem igazán mókás a tribünön ücsörögni, míg a többiek a vizet élvezik

- ha valakinek mégis felmentés, akkor is kell hozni papucsot!

- bármi gond van, tessék kérdezni! :))

Boszorkány-péntek

Pénteken már korán reggel szebbnél szebb boszik és varázslók jöttek sorra be a termünkbe. Némelyiküket fel sem lehetett egyből ismerni! Három kisboszi pedig az alkalomhoz illő sütivel kedveskedett a többieknek.
A boszitanoda elkezdődött. Több próbát kellett kiállniuk az avatás előtt. Elsőnek különböző gyógynövényeket azonosítottunk be, majd főztünk belőle varázsfőzetet. Mindenkinek meg is kellett inni, amit a kandiscukorra mert a főboszi! Sokan másodszorra is kértek.:)
A második próbát azzal teljesítették a tanoncok, hogy összegyűjtötték, milyen természetfeletti képességei vannak a boszorkányoknak. Mi a boszorkányszombat?
Utána varázsigéket költöttek nagyon ügyesen!
A boszinevek szétválogatása után már csak a bátorságpróba volt hátra. Egy kis zsákocskában mindenféle rémséges dolog (béka, gyík, kígyó, nyúl, madártoll) lett elrejtve, melyeket tapintás útján kellett felismerni.
Végül mindenkit boszorkánnyá/varázslóvá avattunk!

Elmetorna

Ezen a héten a Csúcsforgalom nevű játékkal ismerkedhettek a gyerekek.
Többen mondták, hogy már kipróbálták otthon. Jól jött ez az előny a többieknek...
Nagy élvezettel manővereztek, hiszen nem mindennap engedik meg az ember gyerekének, hogy autót vezessen!
Most jöttek csak rá, milyen nehéz dolga van annak, akit beszorítanak a parkolóba!

Teleki Blanka emléknap

Október 25.- Blanka névnap. Ezen a napon emlékezünk meg iskolánk névadójáról, Teleki Blankáról. Idén is a felsősök készültek egy jelenettel, mely életének rövid bemutatását tartalmazta. A műsor után virágot helyeztek el az osztályok képviselői a Teleki-falnál (termünk mellett).

Projekt-zárás

Pénteken zártuk le a háromhetes kutyás projektet.
Nagyon sok igényes, szép zárómunkát adtak le a gyerekek. Mivel ez volt az első, így mindenki kap érte dicséretet.
Nem egyforma mennyiségű idő/energiabefektetés látszik a munkákon. Ez most még természetes, hisz tanulják ezt a formát. A következők remélhetőleg mindenkinél megfelelő idő és energiabefektetést mutatnak majd...
Lefényképeztem a műveket, megtekinthetők a szokásos helyen.
Azokét, akik digitális formában hozták, sajnos nem mentettem el...:((

Kézmosás világnapja

Csütörtökön délután ismét előtérbe került a kézmosás.
Négy helyszínen foglalkozhattak a gyerekek ezzel a mindennapi, és mégis nagyobb figyelmet érdemlő témával.
Az udvaron aszfalt rajzverseny és szappanbuborék-fújás volt. (Hogy ki vett rajta részt, rögtön látni lehetett a ruháján mindenkinek...:))
Az emeleten a védő néni a fertőzésekről beszélt.
A teremben alkottunk egy olyan plakátot, ami mindenkinek kedvet csinál a kézmosáshoz és a tiszta kezekhez...

Foci

Csaba bácsi, az edző kiválasztott az osztályunkból három fiút, akik képviselték iskolánkat (a többi második a,b osztály játékosaival együtt) a focikupán.
12 csapatból hetedikek lettek!
Gratulálunk Lázárnak, Bendegúznak és Milánnak!

Elmetorna

Csütörtökön elkezdődött az elmetorna a gyerekek nagy örömére.
Nagyon várták már, bár sokuk nem is igazán tudta, hogy mit vár...

Hogy mennyire nem, a következő édes beszólás is mutatja.
-Rozi néni, nem hoztam tornafelszerelést.
-Nem baj, ma nincs testnevelés.
-De elmetorna lesz!

Miután kiderítettük, hogy a tornaruha helyett mire lesz szükségünk, két csoportra osztottuk az osztályt. A névsor első 13 tagja maradt nálam, a többiek Timi nénivel elmentek az ő termébe.

Az első alkalommal a tantrix nevű játékkal ismerkedtünk meg. A fényképeken is látszik, hogy ez egyszemélyes logikai játék. Tíz darab lapkából áll, ezeket kell bizonyos sorrendben és formában kirakni. Az óra végére a leggyorsabbak a 8. szintig értek el, de mindenkinek sikerült a 6.-ig kirakni a mintát. A következő héten még ezzel fogunk játszani, hogy mindenki eljuthasson a 10. szintig.

Tornaruhát jövő hétre sem kell hozni erre az órára!:))

Rajzverseny

Múlt héten szerdán Patay Bogi és Dénes városi rajzversenyen vett részt a Bory várban.

Dénes elhozta a harmadik helyezést! Gratulálunk neki!!!

Bogi rajzát emléklappal jutalmazták.

Papírgyűjtés

Nagy öröm ért bennünket hétfőn!

A papírgyűjtésben harmadik helyezést értünk el!!!
Nyereményünk egy epertorta volt:).

Köszönjük mindenkinek, aki hozzájárult ehhez a sikerhez!!!
Tavasszal újra gyűjtünk...:)

Mihály-napi vásár

Csütörtökön vásári hangulat uralkodott el a Mesevárban.
Kötényes-kendős lányok és fiatal urak kínálták portékájukat Mihály-nap alkalmából. Volt ott gyümölcs, süti, pogácsa, játék, innivaló... Még felsorolni is sok, mi mindent lehetett kapni! Mindenek 1 peták volt az ára. Így aztán gyorsan fogyott a sok finomság! Vásárolt nálunk Anikó néni, Timi néni és az 1.b-sek is.
Ami megmaradt, még ingyen is odaadtuk...
Délután zenével, tánccal ért véget a vásár.

Népmesés hetek

Pénteken, a Népmese napján véget ért az az időszak, amit csak a népmeséknek szenteltünk.
Minden nap mások meséltek a többieknek, majd az általuk választott mesét együtt feldolgoztuk. Szinte mindenki dicséretet érdemel. Alapos felkészülést tapasztaltunk részükről! Sok-sok mesével gazdagodtunk általuk. A képeket megtaláljátok az albumban.
Utolsó nap összefoglaltuk mindazt, amit a népmesékről tudunk. Készült gondolattérkép, beszélgettünk sokat, elkezdtünk egy kis mesekönyvet, amit hétvégén mindenki otthon befejez majd. Hétfőn megcsodáljuk egymás meséit!
Mindezt még élményszerűbbé tette a könyvtárban tartott meseünnep. Nagylányok meséltek nekünk csodaszép, mesés ruhában.

Bónuszkártyák

Még nincs is vége a szeptembernek, mégis több kisgyerek kaphatott már bónuszkártyát! Nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan összegyűjtenek 20 csillagot... Ági néni is osztott már öt nebulónak! Ebből is látszik, milyen szuper ez az osztály!
Nagy örömmel válogattak, legnagyobb sikere a JOKER-nek volt. Kíváncsiak vagyunk, vajon mit találnak ki hozzá kérésnek...
Csak így tovább!!! Mindenki sorra kerül!

Új vendég

A múlt heti bejegyzésekből kimaradt egy nagyon fontos momentum!
Megérkezett új vendégünk!
Először csak egy levél jött Tabalugától, hogy sajnos már nem tud visszajönni hozzánk. Olyan sok tennivalója van a Zöld-szigeten, hogy maradnia kell.
Újabb levél érkezett a Futrinka utcából. Manócska kérte, tanítsuk meg sok mindenre kis ismerősét. Vállalta minden csoport a tanítását, ezt meg is írtuk neki. "Vállaljuk a felelősséget és a tanítást."
Másnap már be is kopogott reggel első órában Mazsola! Nagyon édes! Mindenki megláthatja majd, hiszen őt is haza lehet vinni. Sőt, tanítani is kell! Biztosan lesz majd olyan eset is, hogy gyakorolni kell vele ezt-azt...
Biztosan ő is olyan okos lesz év végére, mint a gyerekek!

Szüret

Pénteken ebéd után járatos busszal utaztunk Pákozdra, ahol Anna nagypapája fogadott bennünket. Egy egész asztalnyi finomabbnál finomabb gyümölccsel! Ennek rögvest neki is láttunk...
Aztán előkerültek a kések és metszőollók. Pontos használati utasítás után mindenki nagyon profin használta az eszközöket! Gyűlt a sok finom szőlő a vödrökben. Néhányan darálták a leszedett fürtöket. Gyorsan kialakult a munkamegosztás...
A kijelölt sorról hamar lefogyott a sok édes szőlő a szorgos kis kezek nyomán. A darálást is majdnem mindenki kipróbálta.
Mi jött ezután? Turkálhattunk a ledarált szőlőben, nyomkodtuk ki belőle a levet. Meg is kóstoltuk ám! Egyesek szerint majdnem olyan, mint a SIÓ szőlőlé, mások szerint egyáltalán nem hasonlított... Az biztos, hogy ez olyan szőlőlé volt, amiért mindenki megdolgozott! Ettől esett olyan jól! (Annak, aki ivott...:))
Közben rebarbara-kóstolás , igazi burgonyanézés is belefért,de a legnagyobb sikere mégiscsak a pottyantós WC-nek volt... (Sokan most láttak ilyent először.)
Miközben néhányan szorgosan segédkeztek a présnél, mások felesleges energiájukat futóversennyel kötötték le. Hegynek fel...és le...
Éppen végeztünk a préseléssel, és már indulnunk kellett a buszhoz.
Útravalóra kaptunk a finom szilvából és barackból.
Nagyon köszönjük Papának ezt a délutánt! Jól éreztük magunkat, sokat tanultunk!
A kétkezi munka örömét, amit az osztály együtt végez, semmi más élmény nem pótolhatja!

Elsősök köszöntése

Mi, nagyok hétfőn egy közös játékra hívtuk a kis elsősöket.
A három másodikos osztály forgószínpad szerűen játszott a három első osztály tanulóival.
Volt dalos-, fogó- és labdás játék.
A végén egy kis ajándékkal kedveskedtünk a kicsiknek.

Alsós-tó

Alighogy elkezdődött az iskola, máris kirándulunk!
Reggel az iskolában egy picit "tanultunk", reggeliztünk és elindultunk gyalog a Kiserdőbe.
Öt állomás feladatait jártuk végig. Minden állomáson 4.b-s gyerekek voltak, akik elmondták, mi a feladat.
1. A torpedó játék erdei változatával kezdtünk. Amikor találatunk volt, egy találós kérdést kaptunk (vicces!). Öt állatot ismertünk fel köztük nagyon ügyesen.
2. Az állatoknak nagyon jó a szaglásuk, sok szagot meg tudnak különböztetni egymástól. Kipróbáltuk. Öt különböző illatú papírt szagoltunk végig. Találtunk levendulát, hagymát, fenyőt... Mit is még?
3. Megint bekötötték a szemünket! Vadászni indultunk az éjszakában! Kezünkbe adtak összecsomózott lepedőcsíkokból álló "vezérfonalat", aminek a vonalát követve eljutottunk egy olyan fához, aminek a végén zsákmányra akadtunk! Süni és egér "várta" az éhes ragadozó csapatot.
4. A legtöbb emlős állat négylábú. Kipróbáltuk, vajon milyen érzés így járni. Kis tappancsokat kaptunk a kezünkre, amin sétálhattunk. Jó buli volt!
5. Vadászat következett nappali viszonyok között. Körbe álltunk, a vadász középre (bekötött szemmel). A körben állók kézről-kézre adogattak egy csörgő dobozt. A vadásznak egy labdával el kellett találnia azt, akinél a csörgő doboz van.

A végén a Zöld-tanyánál ebédeltünk, játszottunk.
Szerencsére nagyon jó időnk volt! Elfáradva értünk vissza az iskolába, jól éreztük magunkat!

Kezdődik!!!

Néhány nap, és elkezdődik a második osztály.
Csütörtöktől 2.C-sek leszünk! Ugye, milyen furcsa? Nem mi leszünk a legkisebbek...
Reggel a szokásos (fél 8!) időben várunk benneteket. (Nem kell ünneplőben jönni, csak az elsősöknek.)
Mit hozzatok magatokkal? A jókedveteken és az örömötökön kívül mindent, amit anya megvásárolt. A könyveket ráértek hétfőn elhozni, addig úgysem kell... Étkezés már első naptól lesz, így arra sem lesz szükségetek (csak annak, aki nem kap az iskolában).
Aki szeretne, elmehet ebéd után haza. A többiekkel természetesen maradunk a szokásos ideig.
Pénteken újra Szigeti veszedelem! A pontos helyszínt még nem tudom megmondani, mert időjárásfüggő.
Hétfőn pedig (szeptember 5-én fél 5-kor) a szülőket várjuk az első szülői értekezletre.
Szóval már nem kell sokat aludni a kezdésig. Öt alvás után találkozunk!!!:)

Képek

A tavalyi képeket szeptember 1-ig tudjátok elérni a blogról, mivel megtelt ez a tárhely.
Szeptember 1-től az új képeket új helyre teszem, a blog oda fog irányítani mindenkit. Ezért aki szeretne képeket letölteni, legyen szíves nyáron megtenni, mert utána már nem fogja tudni!
Köszönöm!

Emlékeztető

Második osztályban szükséges eszközök

Tolltartóba:

4 db HB-s grafit ceruza (nem radíros)

2 db piros-kék ceruza

2-2 db piros, kék, zöld ceruza

radír

kis vonalzó

12 színű színes ceruza készlet

patronos töltőtoll

Magyarhoz:

2 db vonalas füzet 2. osztályosoknak (16-32)

2 db elsős vonalazású füzet

1 db negyedikes vonalazású füzet (bevonalazva, mint tavaly)

1 db Vázlatok füzet (kicsi)

1 db négyzetrácsos füzet (jó a tavalyi ablakos)

könyvjelző minden könyvébe (szalagok)

2 cs írólap

1 db A/4 méretű sima lapú füzet

Bálint Ágnes: Mazsola című könyve (Nem kell elolvasni!!!)

Környezetismerethez: a tavalyi ragasztós füzet

Matematikához: 1 db A4-es méretű négyzetrácsos füzet

Rajzhoz: 20 db rajzlap

Testneveléshez: a tavalyi felszerelés

úszáshoz: fürdőnadrág/fürdőruha, törölköző, 1 pár strandpapucs, 1 db úszósapka (Ha lehet, gumi vagy szilikon, ne textil!)

sporttáska vagy kisméretű hátizsák, amiben tudja hozni

Fogkefe, fogkrém, fogmosópohár, ivópohár, ruhaszalvéta (tavalyi), 100-as papírzsebkendő, üzenő füzet, leckefüzet (bármilyen füzet megfelel erre a célra), váltó cipő, füzetbox kicsi és nagy, 3 különböző színű gumis dosszié,

Minden felszerelésre legyen ráírva a gyermek neve!!!

Pünkösdi király választása

Eljött az utolsó nap! Pünkösd közeledtével mi is királyt és királynét választottunk. Öt feladatot kellett végrehajtanunk.

1. Találós kérdéseket fejtettünk meg
2. kupákat kellett hatalmas tálcán egyensúlyozva egy adott távon elvinni
3. lépegető
4. célba dobás
   
5. fabatka gyűjtés.

A végeredmény: Alexet és Dalmát koronázták meg! Kicsit fáztunk a feladatok végrehajtása során, így egy kis futóversenyt és 9 pontos játékot iktattunk be. A végén nagyon örültünk a jó meleg teremnek! Minden résztvevő zsírkrétát és üdítőt kapott az utolsó nap örömére...
A nap többi részét játékkal töltöttük, majd megnéztük a Fogtündér című mesét.
Találkozunk az évzárón: június 16-án, csütörtökön. Addig jó pihenést Mesevár minden lakójának!

Bábelőadás

Kedden délelőtt elsétáltunk a Megyei Gyerekkönyvtárba, ahol megnéztük A szomorú királykisasszony című előadást.
Egy óriás mesekönyvet lapozgatva mesélt egy néni, a társa pedig hegedűvel, csörgődobbal és tangóharmonikával kísérte az előadást.
Gyönyörű képeket, ötletes mozgatható figurákat láthattunk. Tátott szájjal izgultunk végig, vajon fog-e nevetni a királylány.

Évzáró műsor

Kedden délután a szaunában tartottuk évzáró műsorunkat:) Mindenkinek köszönet és elismerés jár, aki végig bírta ülni ebben a melegben az egyébként nagyon jól sikerült előadást! (A gyerekeknek különösen, hiszen ők még közben szerepeltek is...) A tavasztól induló és vakációig eljutó ívnek Az ezüsthegedű volt a központi témája. Sok énekkel, verssel tarkítva mutatták meg Mesevár lakói, mennyit fejlődtek, ügyesedtek az eltelt tíz hónap alatt. Gratulálunk nekik!!! (Köszönet a szülőknek, akik a nagyon ötletes jelmezeket elkészítették!)

Ünnep

Ezúton is szeretnénk megköszönni mindenkinek a kedves köszöntőt, amivel pedagógusnapra készültek nekünk. Öröm ilyen gyerekeket tanítani!

Falusipark

Az utóbbi két héten a program sok volt, az idő kevés mindezek dokumentálására. Kezdjük az elején.
Június 3-án újabb titkos kirándulásra indultunk. Kis hátizsákkal felszerelkezve autóbuszra szálltunk, majd rövid utazás után Pákozdon kötöttünk ki. Picit sétáltunk, és nagyon izgatottan értünk el egy házhoz, ahol Erzsi néni várt bennünket. Még ekkor sem tudtuk, hol vagyunk... Aztán ő elmondta, hogy milyen állatokat lehet látni, simogatni, etetni. Mit kell róluk tudni... Nem mondott nekünk semmi újat. Persze nem tudhatta, hogy ilyen profi csapattal áll szemben.:)
Hogy milyen édes kis jószágokkal találkoztunk, a képeken megnézheti bárki!
Kaptunk finom palacsintát, teát, almát. Játszottunk mindenféle régi játékkal a gólyalábtól kezdve a botozásig.
Kipróbáltuk a kukoricamorzsolót! Szerintem legalább egy hónapig Erzsi néninek nem lesz ezzel dolga!
A szomszédban láttunk lovakat, teheneket, disznókat, postagalambokat. Hamar elröppent az idő, már indultunk is vissza a busszal.

Gyereknap

A péntek reggel nagyon izgalmasnak ígérkezett. Csak azt tudtuk, hogy megyünk valahova, de titok volt a helyszín...
Felszálltunk a 37-es buszra, majd egy kicsit sétáltunk. Egyszer csak megláttuk: hiszen ez a REDROCK! Sokan voltak már itt, nekik nem volt újdonság. Csak nehezen hitték, hogy tényleg ide jöttünk...
Bent Rita néni Zoli bácsival fogadott bennünket. Elmondták a szabályokat, majd kipróbálhattuk a falmászást. Az elején egy kicsit nehezen ment, de nagyon hamar belejöttünk!
Nagyon ki lehet fáradni egy rövid mászásban is!
Utána játékok következtek. Jól kimelegedtünk, így kaptunk inni Rita nénitől.
A képek talán egy kicsit ijesztőek... Megnyugtatásul közlöm, hogy a nagy többség kb. fél méteres magasságban készült. Egy-kettő van ugyan, amelyiken jóval magasabbról mosolyognak ránk kedvenc gyermekeink, de alattuk ott állt egy felnőtt, aki vigyázott rájuk!
Hamar eltelt a délelőtt, és már mennünk is kellett vissza az iskolába. Ebéd után újabb meglepetés várt minket. Ági néni jégkrémet hozott nekünk!!!
Később elkészültek a (táborban idő hiányában kimaradt) százlábúak. Édesek lettek...
Szerencsére lecke sem volt, így a tanóra alatt is kézműveskedtünk. Ágakból madarak lettek, szép színesek.
Jókedvű, mozgalmas nap volt, amire jó lesz visszaemlékezni később is!

Erdei iskola

Megjöttünk! Hoztunk mindenkit. Csak egy hálóing hiányzott, lepedő, rövidnadrág és egyebek szomorkodtak gazdájuk nélkül. Végül ezek is visszavándoroltak jogos tulajdonosukhoz!
Hosszabb beszámolót most ne várjatok tőlünk, mert az évzáró műsor után fényképekkel együtt mesélünk majd mindenről!
Egyenlőre csak annyit, hogy nagyon jól éreztük magunkat mindannyian. Megyünk jövőre is!
Köszönjük a sok segítséget a csomagok szállításától a sütiken keresztül a szalonnáig és a nyársakig!

Családi kirándulás

Szombaton reggel együtt indultunk el Veszprémbe az állatkertbe. Kisebb konvojt alkotva hamar odaértünk. Bár nem mindenki ment ugyanahhoz a bejárathoz, azért megtaláltuk egymást.
A felnőttek szinte egyenlő arányban voltak a gyerekekkel, így biztonságban tudhattuk őket.
Nagyrészt sikerült együtt maradva megcsodálni a sokunk számára csak itt látható állatokat. Természetesen a legnagyobb sikere a játszótérnek volt.:)
Végre elértünk a tigrisekhez. Nem tudtuk kitalálni, vajon a három közül melyik lehet Szása...
(Kérésemet, hogy szeretnénk a gondozójával beszélni, válaszra sem méltatták:( )
Mégis jó volt látni őket, szépek mindhárman!
A simogatónál már kicsit szétszakadt a csoport. Voltak nagyon bátor kecske-etetők, simogatók!
A zsiráfot is megtaláltuk a végén, és szomorúan láttuk őket bezárva egy házba. Biztosan meg van az oka annak, hogy nem kint találkoztunk velük a kifutón...
Hétfőn kiderül, kinek mi volt a legérdekesebb:))
Köszönjük mindenkinek a részvételt, jó kis kirándulás volt!

A harmadik!

Száva lett a harmadik, aki megkaphatta az érmet az ajándékkal!
Gratulálunk!

Locsolás

Szerdán sikerült bepótolni a hétfőn elmaradt húsvéti locsolást. Bár nem mindenki készült erre, azért áthidaltuk ezt a problémát is. A lányok illatoztak, a fiúk rogyadoztak (a sok tojás és csoki alatt)... El már nem hervad senki!

Húsvéti készülődés

Hétfőn délután nem ment haza senki, hanem szülőkkel-nagyszülőkkel együtt alkottunk húsvéti díszeket.
Három különböző dolgot készíthettünk. Bárányos képeslapot, papír nyuszit és ajtódíszt.
Mindenki serénykedett, így csodaszép és bájos alkotások születtek.
Köszönjük mindenkinek az aktív részvételt! Jó volt megint együtt készülődni!
Szép ünnepet kívánunk mindenkinek! A lányoknak sok locsolót, a fiúknak sok piros tojást!
(A szünet után lehet pótolni a locsolást az osztályban, ha valaki esetleg nem jutna el minden lányhoz..;))

Faültetés

Szerdán délután vendégek voltak iskolánkban.
Imre bácsi a Föld napja alkalmából rendezett fotokiállítást nyitotta meg. Osztályunkból is kerültek ide képek Bendegúz, Regi és Panna jóvoltából.
A másik része ennek az ünnepségnek egy japán cseresznyefa ültetése volt. Két japán és egy magyar bácsi látogatott el ez alkalomból hozzánk. Láttunk diavetítést a földrengésről, hallottunk angol és magyar verset, énekeltünk együtt. A végén az iskola előtt elültették a cseresznyefát, ami csodaszépen tele van virággal.
Reméljük, sokáig gyönyörködhetünk benne!

Húsvét

Szerdán délelőtt egy levelet talált Ági néni az asztalán. Lázár elolvasta. A levél végén kiderült, a Húsvéti nyúl írt nekünk. Nem akarta zavarni az órát, ezért az iskola elé tette le az ajándékokat. Ki is mentünk gyorsan, és tényleg!!! A fűben sok-sok kis papírnyuszi várt bennünket. Biztosan azért volt az ajándék KINDER tojás ilyen nyusziba rejtve, mert hétfőn nem tudott mindenki készíteni. Most viszont nagyon örültünk neki!
Hétfőn reggel iskolai ajándékot is kaptunk. Egy focit, egy pöttyös labdát, hulahopp karikát, tollasütőt és egy karikás ügyességi játékot. Azóta persze már mindent kipróbáltunk! Végre jó idő van, így sokat fogunk velük játszani!

Tenisz

Jaaj! Tudom, régóta nincs hír a teniszütők tájáról!... Pedig remekül illeszkednek már a tenyerünkbe. Megmutattuk mi ezt apának, anyának. Már ismerős a fonák és a tenyeres. A kamerát is egyre ritkábban felejtjük el a vállunkra tenni :) Csak a matematika felejtődik el néha.... mert hogy a labdának kettőt kell pattannia, mielőtt mi hozzáérhetünk. Bianka néni dobja nekünk, ... aztán : pam-pam!... s jöhetünk mi egy fergeteges ütéssel. Háló felett a zöld terültere irányítva a labdát. Mert már ilyesmire is képesek vagyunk- ha igazán koncentrálunk. Szóval tessék úgy tekinteni ránk, mint a jövő tenisz-csillagaira! Most biztosan sokan somolyognak olvasás közben. Hmmm... Az biztos, hogy sok jót tesz velünk ez a sport. Erősödik a kezünk, a lábunk. Hűűű! Sokat kell ám szlalomozva ugrálni a bólyák között, s egészen aprókat kell lépni közben! Ugrunk nagyokat akkor is, amikor Bianka néni a kötelet hajtja körbe. Játszunk. Sokat. Igyekszünk összhangba hozni a mozdulatokat. Erősödik tőle test és szellem egyaránt. Bianka néni megtalálható a neten is. Látogassatok el hozzá! Keressétek az www.albabiancatc.eu oldalon.

Környezetvédelem

Nagyon tudatos környezetvédők járnak a Mesevárba.
Találtam egy jó kis játékot, amit meg is mutattam a gyerekeknek. Nagyon tetszett nekik, többen kérdezték a címét.
Ez egy gyerekeknek szánt környezetvédelmi játék, mely az ő szóhasználatukhoz, érdeklődésükhöz lett igazítva.
Tehát a www.zoldiakos.eu címen bárki regisztrálhat, sőt értékes nyereményekre tehetünk szert!
Jó szórakozást!

Második

Daninak lett meg másodszorra az öt darab matricája! Gratulálunk!

Lovagi torna

Pénteken a királyos hónapunkat lovagi tornával zártuk. Persze nem amolyan csetepatéval, hanem békés megmérettetéssel.
Az első feladat egy puzzle volt, ami lovagot ábrázolt. A leggyorsabb csapat kapta a legtöbb pontot.
Másodjára hercegnőket lovagokkal és várakkal kellett csoportosítani a leírás alapján. Mindegyik csapat hibátlanul oldotta meg!
A harmadik esetben azt próbálták ki csapatonként a fiúk, hogy vajon hogyan lehetett a sisaktól semmit sem látva felismerni szívük választottját... Egész könnyen ment.
A többi feladatot az udvaron teljesítettük. A bátorságpróba során felmászott mindenki a környék legmagasabb hegycsúcsára, majd a másik oldalon távozott... Az utolsó egy ügyességi próba volt. Nagyon messziről (kb. másfél méterről) bele kellett találni egy szűk nyílásba (autó gumiba). Ez volt a legnehezebb! Kevés találat lett... Jutalomként rajzolt mindegyik csapat egy-egy váras aszfalt rajzot. Olyan jól sikerültek, hogy plusz öt pontot mindenki kapott rá! Ügyességét, bátorságát bizonyítva immár mindenki tisztában van azzal, milyen is lehetett a lovagok élete. Panna könyvéből ezt a tudást még három leckével ki is egészítettük. Tudjuk már az illedelmes köszönés-bemutatkozás, az öltözködés-jól ápoltság és az étkezését szabályait is.

Könyvtár

Csütörtökön ismét a könyvtárban töltöttünk egy magyar órát.

A könyvek őseiről beszélgettünk először.

Később Zsuzsa néni a könyv részeit tanította meg (bár közben kiderült, ezt már mind tudjuk...:)).

A kölcsönzés után a teremben két csoportot alkottunk aszerint, hogy ki milyen fajtájú könyvet vett ki. Érdekes volt, hogy a szépirodalmat sokkal többen választották, mint az ismeretterjesztő műveket.

Mindenki felolvasott egy mondatot az általa választott műből, így is felkeltve a többiek érdeklődését.

Az első

Kedden meglett az első lovag Bendegúz személyében, akinek összegyűlt az öt darab matricája a füzeteiben, könyveiben!!!

Ez nagy teljesítmény, ha utána számolunk... Tíz darab csillag egy nyomdát, tíz nyomda egy matricát ér.

Gratulálunk Bendegúz! Szép munka volt!

A következő napokban várható még négy ilyen ügyes gyerek jelntkezése...

Hajrá mindenkinek!

Táncház

Szerda délután táncház volt iskolánk tornatermében.

Először a táncosok bemutatták, milyen is az igazi népviselet. Megszámoltuk a lányok szoknyáit, majd a fiúk ruhadarabjait vettük sorra (rajtuk). Aki még nem hallotta most megtudhatta, milyen hatalmasat szól a csizma szárára csapott tenyér!

Utána kezdődött a tánc. Párt választottunk magunknak, bár egy-két gyereket a táncosok kiválasztottak maguknak...

Tanultunk csujjogatást és népdalt, tánclépéseket. Jó nagy kavarodás volt, alig találtuk meg egymást a végén!

Elfáradtunk, de jól szórakoztunk.

Várépítők

Pénteken nekiláttunk a saját várunk létrehozásának. Volt már elég sok nagyméretű dobozunk, így hát belevágtunk!

Mindenki vállalt valamit belőle, majd ollót és színest ragadtunk. Nagy volt a nyüzsgés, még az asztalra is került "munkás".

Röpke 45 perc alatt egész jó kis vár került ki a kezünk alól. Rozi néni segített összeragasztani. A festés/szépítés a jövő hétre maradt. Talán még bővítjük is! Van még miből...

(Ezúton köszönjük mindenkinek, aki dobozt hozott!!!)

TESCO

Kedden a második óra után elsétáltunk a Palotai úton levő TESCO áruházba. Lázár apukája segített abban, hogy bemehessünk és megnézhessük, milyen egy nagy áruház a másik oldalról. Köszönjük.

Szerencsére csodaszép napsütéses idő volt, élmény volt már a séta is!

Egy néni fogadott bennünket, majd végigvezetett minket ugyanúgy, mintha vásárolnánk. A pékséghez érve már nagyon megéheztünk... A raktárban megmutatta, hol sütik ezeket a finomságokat. Láttuk a hűtőket is, amiből különböző fajtájúak vannak. Láttuk a pék-, hús-, tej-, zöldség hűtő feliratot is. Be is kukkanthattunk! Az egyikben nagyon hideg volt, így még a sapkát is felvettük.

A polcok a raktárban egészen a plafonig értek, és mindre pakoltak! Később jött egy bácsi, aki megmutatta, hogyan veszik le a legfelső polcról a raklapot. Izgalmas volt! Fel is ülhettünk a targoncára:)

Már tudjuk, miért vannak egyes áruk összecsomagolva, mások meg magányosan. Hogy miért vannak a polcokon az áruk úgy, ahogy. A sütiket nem itt sütik, csak címkézik. Az itt dolgozóknak is kell fizetniük mindenért, nem ehetnek a finomságokból!

A végén még a csontfűrészt is megmutatta a bácsi...

A grillcsirkéknél már nagyon-nagyon éhesek voltunk! Szerencsére hamar eljött az ebéd ideje! Mi volt ebédre? Sültcsirke!

Ismét gazdagabbak lettünk sok tudással és élménnyel!!!

A víz világnapja

Hétfőre előrehoztuk a vetélkedőt a másodikosok kedvéért, akik keddenként úszni járnak.

Előzetes feladatként egy plakát készítését kaptuk. Csodaszép tavakat rajzoltunk, és halakat hajtogattunk bele. Egy másik is készült, mely a behozott "vizes" képekből egy vízcseppet ábrázolt.

Délután öt állomáson keresztül csak a vízzel játszottunk!

Először a tornateremben egy kis mozgásos vízicsigás-siklós fogócska volt. Nagyon élveztük, végre futkoshattunk! (Előtte ugyanis nem tudtunk kimenni az udvarra.)

A második helyen pecáztunk. Kis halacskák voltak egy "tóban", rajtuk betűk. (Biztosan ez a betűhal...:)) A kifogott halakból öt vízi élőlény nevét kellett kiraknunk. Sikerült!

A következőkben vigyázva Földünk víz készletére, a hídon hordtuk át azoknak, akiknek kevés van. Nehéz volt egyensúlyozni a keskeny pallón...

A negyedik állomás puzzle-t rejtett. A nagy ho-ho-horgász című meséből szerepeltek a képek.

Az utolsónál békákat kellett felugratni a kőre.

Az aulában elhelyeztek egy ásványvíz-adagolót, amit mindenki kipróbálhatott.

A legnagyobb sikert a hídon-hordás érte el.

Március 15.

Pénteken rendhagyó módon emlékeztünk meg a szabadságharcról.
Elmentünk a Helyőrségi Klub múzeumába, ahol Attila bácsi (Bendegúz apukája) érdekes foglalkozást tartott nekünk. Tanultunk verset, kirakóztunk, megismerkedtünk a huszárok ruhadarabjainak nevével. Már azt is tudjuk, mi a különbség a kard és a szablya között. Meg is foghattunk egyet, hogy érezzük, milyen nehéz!
Végül körbevezetett minket a kiállításon, mely más korokba kalauzolt bennünket. (Ezekről majd később mesél, ha nagyobbak leszünk...) Ültünk motoron, foghattunk a kezünkbe fegyvert. Láttuk, milyen felszerelése van egy mai magyar katonának. Csak kapkodtuk a fejünket!
Kaptunk tábori képeslapot, amit saját kezünkkel pecsételtünk le. Egy ismertetőt is haza vittünk, mely a kiállítást mutatja be röviden.
Mivel buszra siettünk, elmaradt a huszár készítése, de sebaj! Az iskolában pótoltuk, és nagyon hetyke figurákkal térhettünk haza!
Köszönjük Attila bácsi!
Délután az udvari játék után nagyon megfogyatkoztunk. Foci, hittan, haza... Végül nyolcan mentünk a Petőfi-szoborhoz, hogy letegyük a kis virágjainkat. (Délelőtt éppen a városi megemlékezés zajlott, oda sem fértünk...)
Azt hiszem, méltóképpen ünnepeltük ezt a napot!

Torkos csütörtök

Vége a farsangnak, elkezdődött a böjti idő! Utolsó lakomázós nap a mai, amikor a farsangi maradékokat ették meg régen.

Mi nem maradékokat ettünk, hanem frissen készített finomabbnál finomabb salátákat! Volt majonézes kukorica, krumpli, borsó. Babsaláta is készült tojással, krumplival (és ki tudja, mit tettek még bele...), ami nagyon fincsi volt!!!

Mindenki szakácskodott! Krumplit szeletelt, tojást hámozott, kevert-kavart...

Igazán jól sikerültek a torkoskodnivalók! (Meghívtuk Anikó nénit és Rózsa nénit is, ők is egyetértettek velünk...)

A saláták után jöhetett a palacsinta (kakaós, fahéjas, lekváros) és az almás pite! A palacsintát Dalma anyukája (Szilvi), a pitét Bendegúz anyukája (Brigi) sütötte. Köszönet nekik, és mindenkinek, aki bármivel is hozzájárult a lakomához!

Sajnáljuk, hogy ilyen sokan nem vehettek részt betegségük miatt, de gondoltunk rájuk sokszor;)

(A maradék konzerveket eltettük, jó lesz legközelebbre!:))

Kiszebáb-égetés

Kedden délelőtt ráírtuk egy kis színes papírra, mitől szeretnénk megszabadulni. Ezután egy színes papírcsíkra kerültek, amit feltűztünk a kiszebábra. Délután összegyűltünk az udvaron, a széken ülő báb körül. Elmondtuk a versikét, majd Mariann náni meggyújtotta a bábot. Reméljük, vele elűztük a telet és mindazt, amitől megszabadulnánk! Közben ahogy csak bírtunk, zörögtünk!!! Rajtunk ne múljon a tavasz!:)
Utána mindenkit megkínáltak egy kis piskótatallérral. (Fánk helyett.)

Egyszer egy királyfi

Ezen a héten elkezdődött a királyok hónapja.

Elsőként az Egyszer egy királyfi történetét játszottuk el, készítettünk koronát, fejdíszeket. Rajzoltunk várat, sőt közösen egy királyi palota is "épült" az interaktív táblán. (Kicsit újra erősítve az összetartozás érzését, hogy felelősek vagyunk egymásért, vigyázzunk egymásra, tartsunk össze!)

Mindenki nagyon jól mulatott, és kíváncsian várja a következő hetet... Sok érdekes dolog fog történni.:))

Városi mesemondó verseny

Csütörtökön délután volt a Gárdonyi Géza Művelődési Házban. Nagyon sokan voltak, így négy külön teremben folyt a válogatás a döntőre.

Mindhárom 1.c-s (P. Bogi, Marci, Isti) nagyon ügyesen szerepelt. A zsűri Király Istit választotta ki közülük, aki jövő héten ismét elmesélheti a mezőny legjobbjai között a Cukrászdai mesét.

A végén mindenki kapott egy óriás perecet, és egy emléklapot.

Gratulálunk, csak így tovább!