Jegyzet a szombati naphoz

Napok óta egészséges izgatottság költözött a terembe. November végét írjuk, s már a december illata terjeng. Kételkedne bárki, hogy a december gyermekbarát hónap?! Számba vettük a közeledő ünnepeket. Beszélgettünk a Mikulásról, gyűjtjük a dalokat, melyekkel kedveskedhetünk majd neki.

Várakozás. Türelmes, kíváncsi, szeretettel teli várakozás bújik a lelkekbe. Szelíd mosollyal kering köröttünk a szó: advent. Tartalma ott csillog a tekintetükben, ott ragyog az arcukon.

Lelkesen jöttek szombaton iskolába. Telekis napok keretében, az adventi készülődés jegyében körülnéztünk a nagyvilágban, másütt miként zajlik a karácsony. Ki gondolta volna, hogy nem ez a kis ország a minta, hogy pár száz kilométerrel arrébb másként terítik az asztalt, más dallamok szólnak, s még a fehér szakállú embert is más néven szólítják. Ahány ház, annyi szokás? :)

Mi Nagy-Britanniát húztuk. Nem okozott gondot, hogy szigetre kellett utaznunk, a képzelet szárnyán legyőztük ezt az akadályt. Kinyomoztuk ott miként készülődnek, várakoznak. Miként öltöztetik díszbe a lakást, a várost, hogyan pottyan az ajándék a fa alá, mi kerül a karácsonyi asztalra... Terészetesen rajzba öntöttük a tudományunkat, a rajzok segítségével plakátot készítettünk. A többieknek pedig Panni mesélte el a tornateremben - Bendegúz buzgón sutyorgós szavai segítségével.

Próbálom felidézni a kommentátor mondatait :)

"A karácsonyfát előbb díszítik fel, mint nálunk, napokkal előbb. Utána zenészek lepik el az utcát, akik zenélve gyűjtenek adományokat a szegényeknek. .... A gyerekekhez Karácsony Apó érkezik a kéményen keresztül a kandallóba, az ajándékokat a felakasztott zoknikba teszi, a nagyokat pedig a karácsonyfa alá. A gyerekek jók akarnak lenni Karácsony Apóval, ezért, hogy ne éhezzen kekszet és bort készítenek neki. ...A karácsonyi asztalon sült csirke (ez a pulyka, de madár mindkettő :) )és vaníliás mazsolás puding van és a pukkantó. A pukkantót ketten húzzák szét, s van benne néhány apróság és kalap, amit a fejükre tesznek, s úgy esznek tovább. .... Délután bekapcsolják a TV-t, és meghallgatják azt, amit a királynő mond."

S mindezt megkoronázza a fagyöngy. Mert "akik fagyöngy alatt megcsókolják egymást egy-két nap múlva összeházasodnak." Tisztáztuk, hogy ez az egykét nap esetleg lehet több is :)

Büszkék voltunk rájuk, nagyon ügyesen, határozottan álltak a többiek előtt.

Tenisz

Első találkozás a hálóval. Itt gondolhatnánk a mami haját borító hajhálóra. Esetleg a balatoni halászok hallal teli pakkjára, amint a vízből húzzák ki. Hideg, kedves Olvasók, nagyon hideg!
Ezzel Bianka néni a tornateremben örvendeztetett meg bennünket. Gyanús volt, hogy most nem félrehúzva figyelte a bemelegítő körünket, hanem tulajdonképpen akkor is uralta a terepet, amikor nekünk még nem mutatták be. Mi vagyunk még apróbbak, vagy a háló incselkedik velünk? - van akinek mellmagasságig ér :)
A labdának pedig át kell repülni felette! Dícsértek bennünket, hogy a mozdulat szép, s ügyesek vagyunk. Így gondoljuk mi is, de a legtöbb labdát a hálón innenről szedtük össze- még! Mert tudjuk, hogyan leszünk egyre ügyesebbek, s miként lesz még szebb a mozdulat.
1. Amit a kezünkben fogunk, az az ütő. Megmarkoljuk a nyelének végét. Nem úgy, mint az evőeszközt- azt nem is markoljuk-, nem úgy, mint a ceruzát- azt sem markoljuk-, nem úgy, mint az evőpálcát- azt hogyan kell?-, s nem úgy, mint a palacsintasütőt- azt igen ritkán tesszük. Úgy kell markolni, mint a kalapácsot. A nyél VÉGÉN.
2. Ha így markoljuk az ütőt, már könnyen kapjuk a kezünkbe a fonákhoz. Másik oldal, s a másik kezünk a már markoló elé fog. Nem a kézre kulcsol!
3. Repülőgép szárnya vagyunk, s az ütő fejét kicsit döntjük, hogy a labda alá tudjunk kanalazni.
4. Fontos a labdát figyelni, tekintettel követni! Hiszen kettőt pattannia kell. Emlékszünk még az esőerdőre? :)
5. A mozdulatot az ütő mindig a vállunkon végzi. Ha jobb oldalon kezdte, akkor a bal vállon, ha a bal oldalról figyelt, akkor a jobb vállon. Emlékszünk arra, amikor kameraként figyelt? :)
6. Nem fog ki rajtunk a labda, mert gyakorolni tudjuk azt, hogyan kapjuk el.
Nagyon sokat haladtunk. Már a beavatottak cinkosságával kacsintunk össze ha kezünkbe kapjuk az ütőt. Készülünk megmutatni ezt az anyukáknak, apukáknak. A decemberi utolsó tenisz órán.
Addig még gyakorolhatunk sokat!

Látogatók

A múlt héten a szülők, csütörtökön pedig az óvó nénik jöttek el hozzánk.
Sok kisgyerek üdvözölhette ma az iskolában azt az embert, aki éveken keresztül szerette, segítette, figyelte napról napra fejlődését. Boldog viszontlátás volt! Mi is örömmel láttuk, milyen sok óvó néni tartotta fontosnak, hogy megnézze, mennyit ügyesedett, okosodott az eddigi kis ovisa.
Úgy érezzük, hogy nyugodt szívvel mentek el, elégedettek voltak a gyerekekkel.
Ezúton is köszönjük, hogy felkészítették őket az iskolára!
Majd meglátjátok, milyen hamar eljön az az idő, amikor tőlünk is elbúcsúznak nagy negyedikesként...
Szerencsére még vár ránk sok szép nap és év!
Ígérjük, sok szép emlékkel gazdagodnak addig...

Levél a távoli Malajziából

Sziasztok 1/c!

Nagy Bogi vagyok, mivel apukám külföldön kapott munkát, így nem tudtam az iskolát otthon Veletek kezdeni.
Most Malajziában élünk, ez egy nagyon érdekes ország, itt mindig nyár van, mostanában sokat esik az eső.

Egy nemzetközi iskolában tanulok, mindent angolul. Ez azért kicsit nehéz, nem tudtam szinte semmit angolul, amikor ide érkeztünk.
Itt kicsit más az iskola, így én egyből másodikos lettem. Egyenruhába kell iskolába járni, fekete cipővel fehér zoknival. Iskolabusszal járok egyedül az iskolába. Anya csak kikísér a buszmegállóhoz.

A tanárnénim egy angol néni, nagyon kedves, szuper feladatokat talál ki. Az óráink hasonlóak, mint nektek otthon. Van matek, olvasás, kézírás, nyelvtan, tudomány. Tanultunk már az emberi testről. Van számítástechnika óránk is, ahol mindenki külön számítógépen dolgozik, saját jelszóval tudunk belépni. Van étel-technológia óránk is, Mrs Joo tartja, szuper sütiket szoktunk vele sütni, mindig hozok haza anyának és apának kóstolót. Zeneórán most karácsonyi éneket tanulunk, és nagyon szépen játszik hangszereken a tanárnéni. Van még órám egy muszlim tanárnénivel, ő tartja az angolórát az olyan gyerekeknek, mint én, aki nem elég jól beszél angolul. Van heti 2 tornaóránk, a tornatanárbácsi elég szigorú. Van heti két úszásóra is, amit nagyon szeretek.
A suliban vannak délutáni szakkör szerű elfoglaltságok, nagyon sokféle dologból lehetett választani. Én járok még egy kiegészítő úszásra és wushura, ami egy hagyományos kínai harcművészet, nagyon nehéz, nagyon szigorú tanárnéni tanít minket, különösen a rúgásokat szeretem.

Vendégség

Pénteken délután a 3.b-sekkel együtt megnéztük Máté filmjét, az Így neveld a sárkányodat!

Mivel nekik van projektoruk és fehér táblájuk, nekünk volt filmünk, így egyesítettük a kettőt... Köszönjük a lehetőséget Ildikó néninek!

Megállapítottuk utána, hogy a mi Tabalugánk nem néz ki ilyen félelmetesen, és sokkal szelídebb. Bár a film végére az is kiderült, hogy csak hozzállás kérdése az egész. Ha kedvesen bánunk a sárkánnyal, ő is kedves lesz velünk!!!

Elgondolkodtató...

Könyvtár

Ma délelőtt ismét átmentünk a könyvtárba.
Ismétlés után eljátszottuk, mit is kell tennie az ember fiának, lányának, ha belép a könyvtárba.
Először is köszönünk, levetjük a kabátot, lerakjuk a visszahozott könyvet a pultra. Ezután már mehetünk is választani. Rövid sorbaállás után a pultnál lehúzzák a könyv vonalkódját, és már öltözhetünk is fel. Kifelé köszönés ismét.

Lázár volt a kisfiú, Dalma a könyvtáros néni. Nagyon profin eljátszották!

Ezek után kölcsönzött mindenki újabb könyvet, és véget is ért az óra.

Legközelebb innen folytatjuk!

Szösszenet

/Kicsiny elő információ: a fogfelszíneket latinul illetik meg a fogászaton. Van pl. mesiális, distális... és buccális is./
A fogászat mindenkit izgalommal töltött el. Persze, Rozi néni azt mondta, csak belenéznek a szájukba... de annak mindig oka van! És ha....
Csillogó szemekkel, a megkönnyebbülés sóhajával jöttek ki, s csivitelték, kinek, mit mondtak.
- Valószínű, hogy fogszabályozó kell! - ez volt a leggyakoribb mondat.
- Az enyémbe is belenézett, s nekem bukkanásom van!- ragyogott Panna, mert ilyent senki másnak nem mondtak.
:)

Fogászat

Ma délelőtt elsétáltunk az iskolafogászatra.
Néhányan egy kicsit féltek az ismeretlentől, de végül mindenki megnyugodott. Kiderült ugyanis, hogy a fogorvos néni most csak belekukkant a szájukba, és majd egy papíron üzen a szülőknek, hogy mi a teendő. Egyébként nagyon megdicsérte a gyerekeket nemcsak az udvarias viselkedésért, hanem a jó fogaikért is.
Ezt egy kis matricával is bizonyíthatja mindenki, amit a doktor nénitől kapott.
Legközelebb már ismerősként köszöntjük Őt!

Bábszínház

Pénteken elutaztunk Budapestre. A busz nagyon kényelmes volt. Kicsit hosszú volt az út az autópályán, de amikor beértünk a fővárosba, már mindenki nézelődött. Csak kapkodtuk a fejünket! Villamos, hegy, Duna, híd, Országház, vár! Nagy volt a dugó, ezért meg tudtunk nézni mindent alaposan.
A Bábszínházba érve egy néni megmutatta, hova tehetjük le a kabátainkat, pulóvereinket. Végre bemehettünk a nézőtérre! Bársonyos székek, amit ráadásul magasítani is lehetett a kisebbek kedvéért. Az első sorba kerültünk. Szuper hely volt! Az előadás teljes sötétségben kezdődött. Kicsit izgultunk, de hamar kivilágosodott. Izgalmas, humoros előadás volt, melyet egy rövid szünet szakított félbe. A végén sokáig tapsoltuk a bábokat mozgatókat, akik ekkora már megmutatták magukat...
A hazafelé vezető út valahogy sokkal hosszabb volt, mint odafelé.
Amikor felszálltunk a buszra, kaptunk nápolyit és kekszet. Az iskolában pedig várt bennünket a finom ebéd.
Ide máskor is lejövünk, érdemes volt ennyit utazni!

Márton napja

Csütörtökön megemlékeztünk Szent Márton püspökről. Megismerkedtünk a történetével. Megtudtuk, milyen kapcsolat van közte és a libák között. Tanultunk verset, éneket.
Meghívtak bennünket az 1.b-sek libát készíteni. Együtt énekeltünk, modtuk a verset, vágtunk, ragasztottunk...
Utána az udvaron eljátszottuk, hogy "Hatan vannak a mi ludaink...".
Máté anyukája hozott hatalmas kenyeret és libazsírt. Köszönet érte! Mivel aznap valószínűleg erős fronthatás alatt álltunk, ezért a libazsíros kenyér evését elhalasztottuk másnapra. Akkor is nagyon finom volt! (Azért volt olyan, aki lekvárosra cserélte...)