A mesében minden megtörténhet. Találkozhatunk óriásokkal, törpékkel, tündérekkel... A mese közvetít a látható és a láthatatlan világ között.

2013. augusztus 2., péntek

Búcsú

 




Még nincs egy éve, hogy Ágota nénitől búcsúztunk. Nehezen engedtük el, hiányzik még ma is...

Pár hete Ági néni mosolyogva búcsúzott az évzárón, vidám nyarat kívánva, intve a gyerekeket a nyár veszélyeire. Előttünk volt a nyári szünet, a pihenés, a felhőtlen, csak gyerekként megélhető boldog-gondtalan nyár. Tudtuk, a negyedik osztály búcsúzós lesz. Beszélgettünk róla, mi lesz utána. Fog-e bennünket tanítani még ötödikben is Ági néni vagy Rozi néni? Féltett kincsként vártuk a következő tanévet, mert tudtuk, hogy együtt az utolsó lesz. De abban is biztosak voltunk, hogy bármikor mehetünk később is a tanító nénijeinkhez, örülnek nekünk és segítenek bármiben.

Jó volt reggelente Ági néni mosolygós arcát látni. Mosolyogni a tréfáin. Odabújni hozzá, megölelni. Együtt énekelni vele, segíteni, ha néha elfelejtette a szöveget... Hallgatni meséit, együtt élvezni vele a zenét - legyen az népzene, gyerekmű vagy komolyzene. Megérteni vele együtt olyant, amit sokan nem értenek. A zene, az ének örömét. A matematika rejtélyes, de csodálatos világát. Hogy Ági néni is tévedhet, nem kell mindent elhinni. Merjünk kételkedni, cáfolni, kiállni a magunk igazáért és a barátainkért! Legyünk toleránsak egymással! Úgy szeressük a másikat, amilyen!

Tegnap örökre elment... Hirtelen, felfoghatatlanul. Nem értjük, miért. Talán elfogadni sem akarjuk még.

A mi Ági nénink nem fog többé mosolyogni ránk,  nem fogunk vele énekelni, nem ölelhetjük meg. Soha már... Nem kíván nekünk reggelente vidám, szorgos napot.

Annyi mindenre tanított mindnyájunkat, olyan űrt hagyott maga után, amit soha senki nem tölthet be.

Köszönjük neked Ági néni ezt a csodálatos három évet! A sok vidám percet, élményeket. Hogy bíztál bennünk, szerettél bennünket. Olyannak,amilyenek vagyunk. Segítettél mindenben, ami csak adódott. Cipőt kötni vagy sérülést ellátni. Vigasztalni, kezünket fogni, ha féltünk.
Ne félj, mi mindenre emlékszünk, amit kaptunk tőled! Vigyázunk rá, és továbbadjuk mindenkinek.
Dalolni fogjuk azokat az énekeket, amiket tanítottál. Használjuk azt a tudást, amit a számokról kaptunk. Vigyázunk egymásra, a barátainkra, a barátságokra.


Nyugodj békében!

Gyújtsunk egy gyertyát búcsúzóul augusztus 14-én 10 órakor az iskolában az emlékére!