Ágota néni

Pár hete a nyári szünet élményein mosolyogtunk - együtt.

Pár hete az év feladatait beszéltük meg - együtt.

Mert simogatott a napsugár, sajgott a láb a túracipőben, falta a szem a hegyek, a fák látványát...

Mert az angol nyelvre szükség van, s az alsós gyerek játszva, verselve, szinte észrevétlen gyűjtheti zsákjába az új szavakat, kifejezéseket, mondatokat. 

Mert tervezte az alapokat, amire építheti a következő év munkáját.

Csak a folyosóról "figyeltem" az angol órákat. Nyílt az ajtó, s Marci szőke feje jelent meg a résben. Leült a kispadra. 

- Rendetlen voltál? - vontam össze a szemöldökömet.

- Áááá! Játszunk. Nekem kell kitalálni... Olyan jó! - ragyogott felém a válasz.

Ahogyan a szünetben is ragyogtak a gyermekszájakból röpködő friss ismeretek.

Pár napja.... Ágota néni nem jön többet angol órára.

Pár napja.... tudjuk, nem ajándékoz meg többet bennünket -ŐKET - tudásával, személyiségével.

Ha belenyúlunk képzeletbeli tarsolyunkba, ujjbegyeink érezhetik azt, amit tőle kaptunk, amit Ágota néni jelentett.

Köszönjük

Római foglalkozás 3.

Ismét, mert októbertől indultak az órák, ez volt a szeptemberi pótlása. Ezután már havonta lesz (még kettő), csak ez a hónap volt kivétel.
Két órás volt a foglalkozás, nagyon tartalmas, érdekes feladatokkal.
Először kipróbálták a gyerekek, milyen nehéz dolga is volt egy ókori római gyereknek. Viasztáblára írtak stílussal (Ahogy Bendegúz mondta: Most stílusosan írok!). A dátumot is megörökítették csupa római számmal (Ági néni nagy örömére.).
Játék következett, mely során a "Midasz királynak szamár füle van!" megállapítást zengte talán az egész város füle hallatára az osztály. Egyébként az Arany amfora nevet viseli ez a jó kis fülsiketítő játék.
Majd az osztály két részre osztották. Egyik fele elment Zsuzsival a kiállító terembe, ahol furfangos feladatok segítségével ismerkedtek meg a kiállítás anyagával. A többiek ezalatt többféle ókori játékkal játszottak. Nagy sikere volt a golyógurító versenynek.
Később persze cseréltek a csapatok.:)
Végül szerencsehozó bullát készítettek. Mindenki beleírta mire vágyik, mit teljesítsenek az ókori istenek.
Sajnos a blogon átmenetileg szünetel a Picassa-elérés. Ezért külön ide másolom, hol nézhetitek meg a képeket.
 Képek a római foglalkozásról

Bolyai magyar verseny

Már tudjuk is az előzetes eredményt.
A területi fordulón Pannáék csapata 12., Dalmáéké 22. lett. Gratulálunk!

Közös játék

Szombaton iskola...?
De ha már egyszer..., akkor érezzük jól magunkat! Ezért erre a napra hívtuk a szülőket, hogy megmutassuk, mi fán terem az elmetorna. Bár csak néhányat mutattunk, amik a kedvenceink.
Jöttek is sokan, játszottunk is sokat. Néha apa nyert, néha a lánya. Vagy anya és lánya. A lényeg, hogy jó volt ismét együtt tölteni egy délutánt. Ha csak egy órát is, de érezhették a gyerekek, hogy a szülőnek fontos az ő világuk. Érdekli a játék, fontos az együtt töltött idő. Köszönjük mindenkinek, aki időt szánt rá! (Akinek most nem volt rá módja, hogy ott legyen, velük egy másik időpontot egyeztetünk majd.)
A játék után elkészítettük a köleslabdáinkat. (Amit rajtunk kívül már mindenki tavaly megtett...) Miért is kell ez a labda? Mire használjuk? Ennek szakmai hátterét dr. Gyarmati Évától tanultuk. Akit bővebben érdekel a téma, bátran nézzen utána a böngészőben.:)
Tehát a polcon sorakoznak a labdák is. Köszönet érte azoknak, akik a hiányzókét is elkészítették!

Római foglalkozás

Hétfőn újra múzeumban voltunk.
Megint csoportokban dolgoztunk, tunikában. Egy kis ismétléssel kezdtünk. Nagyon büszkék vagyunk, mert sok dologra emlékeztünk az egy hónappal ezelőtti foglalkozásról. Ezután Zsuzsi folytatta Romulusz és Rémusz történetét. Megépítettük a hét domb egyikét, ahol a történet játszódott, majd a vár következett. Agyagból nagyon jó kis építmények készültek. Közben minden fontos mozzanatot átbeszéltünk, például a bástyák szerepét is. Mire észbe kaptunk, már indulnunk is kellett vissza az iskolába.
Két hét múlva újra megyünk!!!

Csúszunk

Az idén rendszeres elfoglaltságaink közé újabb mozgásformát választottunk: korcsolyázás. Ízelítő. Kostólgató, mely szerelemmé válhat, kárukra semmiképpen nem. Mert közösen, együtt végzik.  "Csapatépítő" - akár divat, akár nem mostanság a szó. 'Iszen már az öltözködésnél muszáj egymásra figyelni, a jégen ez fokozódik.
Botladoznak. Most még többen botladoznak, de kitartóan, csillogó szemmel - menni fog az majd úgy, ahogyan a sebesen sikló Panninak!
Nincsen gúny, nincs csúfolódás, viszont türelmes, segítő szándék rengeteg. Egymásra figyelnek, egymást vértezik fel hasznos tanácsokkal. Hogyan tedd a cipőt, miként rogyaszd a lábad, mennyire döntsd a törzsed... mert akinek jobban megy, annak szeme sarkában ott a csetlő-botló társa.
A netet bogarászva ennél prózaibb, praktikusabb érveket sorakoztattak a korcsolyázás mellett:
-fokozza a stresszel szembeni ellenálló-képességünket (az intenzív testmozgással, ill. a társas együttléttel)
-megnövekedett önbizalmat és a könnyed mozgás örömét zsebelhetik be
-a terhelés, a technikai elemek elsajátítása közben, edzettebbé és egészségesebbek válnak
Amivel a szülők segíthetnek:
- megfelelő legyen a korcsolya mérete
- a fűző, a csat ép legyen, használható ( otthon lehet gyakorolni!)
- legyen éles a korcsolya pengéje
- kesztyű, sapka mindig legyen a csemeténél 
Az öltözködés egyéb kritériumáról talán nem kell szót ejteni - mindannyian ismerjük a téli ruházkodás szabályait. Az edző az első alkalommal elmondta nekik: újabb ruhadarabot a pályán húzhatnak magukra, le nem vehetnek semmit!