Könyvtár

Csütörtökön ismét a könyvtárban töltöttünk egy magyar órát.

A könyvek őseiről beszélgettünk először.

Később Zsuzsa néni a könyv részeit tanította meg (bár közben kiderült, ezt már mind tudjuk...:)).

A kölcsönzés után a teremben két csoportot alkottunk aszerint, hogy ki milyen fajtájú könyvet vett ki. Érdekes volt, hogy a szépirodalmat sokkal többen választották, mint az ismeretterjesztő műveket.

Mindenki felolvasott egy mondatot az általa választott műből, így is felkeltve a többiek érdeklődését.

Az első

Kedden meglett az első lovag Bendegúz személyében, akinek összegyűlt az öt darab matricája a füzeteiben, könyveiben!!!

Ez nagy teljesítmény, ha utána számolunk... Tíz darab csillag egy nyomdát, tíz nyomda egy matricát ér.

Gratulálunk Bendegúz! Szép munka volt!

A következő napokban várható még négy ilyen ügyes gyerek jelntkezése...

Hajrá mindenkinek!

Táncház

Szerda délután táncház volt iskolánk tornatermében.

Először a táncosok bemutatták, milyen is az igazi népviselet. Megszámoltuk a lányok szoknyáit, majd a fiúk ruhadarabjait vettük sorra (rajtuk). Aki még nem hallotta most megtudhatta, milyen hatalmasat szól a csizma szárára csapott tenyér!

Utána kezdődött a tánc. Párt választottunk magunknak, bár egy-két gyereket a táncosok kiválasztottak maguknak...

Tanultunk csujjogatást és népdalt, tánclépéseket. Jó nagy kavarodás volt, alig találtuk meg egymást a végén!

Elfáradtunk, de jól szórakoztunk.

Várépítők

Pénteken nekiláttunk a saját várunk létrehozásának. Volt már elég sok nagyméretű dobozunk, így hát belevágtunk!

Mindenki vállalt valamit belőle, majd ollót és színest ragadtunk. Nagy volt a nyüzsgés, még az asztalra is került "munkás".

Röpke 45 perc alatt egész jó kis vár került ki a kezünk alól. Rozi néni segített összeragasztani. A festés/szépítés a jövő hétre maradt. Talán még bővítjük is! Van még miből...

(Ezúton köszönjük mindenkinek, aki dobozt hozott!!!)

TESCO

Kedden a második óra után elsétáltunk a Palotai úton levő TESCO áruházba. Lázár apukája segített abban, hogy bemehessünk és megnézhessük, milyen egy nagy áruház a másik oldalról. Köszönjük.

Szerencsére csodaszép napsütéses idő volt, élmény volt már a séta is!

Egy néni fogadott bennünket, majd végigvezetett minket ugyanúgy, mintha vásárolnánk. A pékséghez érve már nagyon megéheztünk... A raktárban megmutatta, hol sütik ezeket a finomságokat. Láttuk a hűtőket is, amiből különböző fajtájúak vannak. Láttuk a pék-, hús-, tej-, zöldség hűtő feliratot is. Be is kukkanthattunk! Az egyikben nagyon hideg volt, így még a sapkát is felvettük.

A polcok a raktárban egészen a plafonig értek, és mindre pakoltak! Később jött egy bácsi, aki megmutatta, hogyan veszik le a legfelső polcról a raklapot. Izgalmas volt! Fel is ülhettünk a targoncára:)

Már tudjuk, miért vannak egyes áruk összecsomagolva, mások meg magányosan. Hogy miért vannak a polcokon az áruk úgy, ahogy. A sütiket nem itt sütik, csak címkézik. Az itt dolgozóknak is kell fizetniük mindenért, nem ehetnek a finomságokból!

A végén még a csontfűrészt is megmutatta a bácsi...

A grillcsirkéknél már nagyon-nagyon éhesek voltunk! Szerencsére hamar eljött az ebéd ideje! Mi volt ebédre? Sültcsirke!

Ismét gazdagabbak lettünk sok tudással és élménnyel!!!

A víz világnapja

Hétfőre előrehoztuk a vetélkedőt a másodikosok kedvéért, akik keddenként úszni járnak.

Előzetes feladatként egy plakát készítését kaptuk. Csodaszép tavakat rajzoltunk, és halakat hajtogattunk bele. Egy másik is készült, mely a behozott "vizes" képekből egy vízcseppet ábrázolt.

Délután öt állomáson keresztül csak a vízzel játszottunk!

Először a tornateremben egy kis mozgásos vízicsigás-siklós fogócska volt. Nagyon élveztük, végre futkoshattunk! (Előtte ugyanis nem tudtunk kimenni az udvarra.)

A második helyen pecáztunk. Kis halacskák voltak egy "tóban", rajtuk betűk. (Biztosan ez a betűhal...:)) A kifogott halakból öt vízi élőlény nevét kellett kiraknunk. Sikerült!

A következőkben vigyázva Földünk víz készletére, a hídon hordtuk át azoknak, akiknek kevés van. Nehéz volt egyensúlyozni a keskeny pallón...

A negyedik állomás puzzle-t rejtett. A nagy ho-ho-horgász című meséből szerepeltek a képek.

Az utolsónál békákat kellett felugratni a kőre.

Az aulában elhelyeztek egy ásványvíz-adagolót, amit mindenki kipróbálhatott.

A legnagyobb sikert a hídon-hordás érte el.

Március 15.

Pénteken rendhagyó módon emlékeztünk meg a szabadságharcról.
Elmentünk a Helyőrségi Klub múzeumába, ahol Attila bácsi (Bendegúz apukája) érdekes foglalkozást tartott nekünk. Tanultunk verset, kirakóztunk, megismerkedtünk a huszárok ruhadarabjainak nevével. Már azt is tudjuk, mi a különbség a kard és a szablya között. Meg is foghattunk egyet, hogy érezzük, milyen nehéz!
Végül körbevezetett minket a kiállításon, mely más korokba kalauzolt bennünket. (Ezekről majd később mesél, ha nagyobbak leszünk...) Ültünk motoron, foghattunk a kezünkbe fegyvert. Láttuk, milyen felszerelése van egy mai magyar katonának. Csak kapkodtuk a fejünket!
Kaptunk tábori képeslapot, amit saját kezünkkel pecsételtünk le. Egy ismertetőt is haza vittünk, mely a kiállítást mutatja be röviden.
Mivel buszra siettünk, elmaradt a huszár készítése, de sebaj! Az iskolában pótoltuk, és nagyon hetyke figurákkal térhettünk haza!
Köszönjük Attila bácsi!
Délután az udvari játék után nagyon megfogyatkoztunk. Foci, hittan, haza... Végül nyolcan mentünk a Petőfi-szoborhoz, hogy letegyük a kis virágjainkat. (Délelőtt éppen a városi megemlékezés zajlott, oda sem fértünk...)
Azt hiszem, méltóképpen ünnepeltük ezt a napot!

Torkos csütörtök

Vége a farsangnak, elkezdődött a böjti idő! Utolsó lakomázós nap a mai, amikor a farsangi maradékokat ették meg régen.

Mi nem maradékokat ettünk, hanem frissen készített finomabbnál finomabb salátákat! Volt majonézes kukorica, krumpli, borsó. Babsaláta is készült tojással, krumplival (és ki tudja, mit tettek még bele...), ami nagyon fincsi volt!!!

Mindenki szakácskodott! Krumplit szeletelt, tojást hámozott, kevert-kavart...

Igazán jól sikerültek a torkoskodnivalók! (Meghívtuk Anikó nénit és Rózsa nénit is, ők is egyetértettek velünk...)

A saláták után jöhetett a palacsinta (kakaós, fahéjas, lekváros) és az almás pite! A palacsintát Dalma anyukája (Szilvi), a pitét Bendegúz anyukája (Brigi) sütötte. Köszönet nekik, és mindenkinek, aki bármivel is hozzájárult a lakomához!

Sajnáljuk, hogy ilyen sokan nem vehettek részt betegségük miatt, de gondoltunk rájuk sokszor;)

(A maradék konzerveket eltettük, jó lesz legközelebbre!:))

Kiszebáb-égetés

Kedden délelőtt ráírtuk egy kis színes papírra, mitől szeretnénk megszabadulni. Ezután egy színes papírcsíkra kerültek, amit feltűztünk a kiszebábra. Délután összegyűltünk az udvaron, a széken ülő báb körül. Elmondtuk a versikét, majd Mariann náni meggyújtotta a bábot. Reméljük, vele elűztük a telet és mindazt, amitől megszabadulnánk! Közben ahogy csak bírtunk, zörögtünk!!! Rajtunk ne múljon a tavasz!:)
Utána mindenkit megkínáltak egy kis piskótatallérral. (Fánk helyett.)

Egyszer egy királyfi

Ezen a héten elkezdődött a királyok hónapja.

Elsőként az Egyszer egy királyfi történetét játszottuk el, készítettünk koronát, fejdíszeket. Rajzoltunk várat, sőt közösen egy királyi palota is "épült" az interaktív táblán. (Kicsit újra erősítve az összetartozás érzését, hogy felelősek vagyunk egymásért, vigyázzunk egymásra, tartsunk össze!)

Mindenki nagyon jól mulatott, és kíváncsian várja a következő hetet... Sok érdekes dolog fog történni.:))

Városi mesemondó verseny

Csütörtökön délután volt a Gárdonyi Géza Művelődési Házban. Nagyon sokan voltak, így négy külön teremben folyt a válogatás a döntőre.

Mindhárom 1.c-s (P. Bogi, Marci, Isti) nagyon ügyesen szerepelt. A zsűri Király Istit választotta ki közülük, aki jövő héten ismét elmesélheti a mezőny legjobbjai között a Cukrászdai mesét.

A végén mindenki kapott egy óriás perecet, és egy emléklapot.

Gratulálunk, csak így tovább!