..., hiszen lassan két hete.... kifogtuk a hónap legszebb napját. Hétágra sütött a nap, január ellenére minden gyerek sutba kívánta a sínadrágot, télikabátot. Korcsolyacipővel a lábukon... mert ha már nincsen hó, nem kaphattunk szánkóra - korcsolyázni kellett menni! A város jeget készített a Zichy ligetben. Látnunk kellett - látniuk kellett. Igazán lelkes volt mindenki.
Néhányan előzetes akciók keretén belül apával, anyával már ismerkedtek a tereppel. Páran aggódtak: vajh emlékszik-e még a lábuk erre a tudományra?! Olyan is akadt, aki görkoris előképzettségében bízott, s olyan is, kinek rengeteg bátorságot kellett a cipőbe tölteni.
A pálya széléről szurkolva... csodát kaphattam tőlük Én is. Kipirosodott arcokat, jókedvű mosolyokat, válogatott jeges kunsztokat, fenékre pottyanásokat kacagással fűszerezve, s csillogó szemeket...Nem adta fel az sem, akinek kihívás, újdonság volt a jég.
Másnap az izomlázak árulkodtak.
Ki gondolná?! Rávehetők lennének egy újabb jeges délelőttre. :)
