A mesében minden megtörténhet. Találkozhatunk óriásokkal, törpékkel, tündérekkel... A mese közvetít a látható és a láthatatlan világ között.

2010. november 21., vasárnap

Levél a távoli Malajziából



Sziasztok 1/c!

Nagy Bogi vagyok, mivel apukám külföldön kapott munkát, így nem tudtam az iskolát otthon Veletek kezdeni.
Most Malajziában élünk, ez egy nagyon érdekes ország, itt mindig nyár van, mostanában sokat esik az eső.

Egy nemzetközi iskolában tanulok, mindent angolul. Ez azért kicsit nehéz, nem tudtam szinte semmit angolul, amikor ide érkeztünk.
Itt kicsit más az iskola, így én egyből másodikos lettem. Egyenruhába kell iskolába járni, fekete cipővel fehér zoknival. Iskolabusszal járok egyedül az iskolába. Anya csak kikísér a buszmegállóhoz.

A tanárnénim egy angol néni, nagyon kedves, szuper feladatokat talál ki. Az óráink hasonlóak, mint nektek otthon. Van matek, olvasás, kézírás, nyelvtan, tudomány. Tanultunk már az emberi testről. Van számítástechnika óránk is, ahol mindenki külön számítógépen dolgozik, saját jelszóval tudunk belépni. Van étel-technológia óránk is, Mrs Joo tartja, szuper sütiket szoktunk vele sütni, mindig hozok haza anyának és apának kóstolót. Zeneórán most karácsonyi éneket tanulunk, és nagyon szépen játszik hangszereken a tanárnéni. Van még órám egy muszlim tanárnénivel, ő tartja az angolórát az olyan gyerekeknek, mint én, aki nem elég jól beszél angolul. Van heti 2 tornaóránk, a tornatanárbácsi elég szigorú. Van heti két úszásóra is, amit nagyon szeretek.
A suliban vannak délutáni szakkör szerű elfoglaltságok, nagyon sokféle dologból lehetett választani. Én járok még egy kiegészítő úszásra és wushura, ami egy hagyományos kínai harcművészet, nagyon nehéz, nagyon szigorú tanárnéni tanít minket, különösen a rúgásokat szeretem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.