A víz világnapja

Hétfőre előrehoztuk a vetélkedőt a másodikosok kedvéért, akik keddenként úszni járnak.

Előzetes feladatként egy plakát készítését kaptuk. Csodaszép tavakat rajzoltunk, és halakat hajtogattunk bele. Egy másik is készült, mely a behozott "vizes" képekből egy vízcseppet ábrázolt.

Délután öt állomáson keresztül csak a vízzel játszottunk!

Először a tornateremben egy kis mozgásos vízicsigás-siklós fogócska volt. Nagyon élveztük, végre futkoshattunk! (Előtte ugyanis nem tudtunk kimenni az udvarra.)

A második helyen pecáztunk. Kis halacskák voltak egy "tóban", rajtuk betűk. (Biztosan ez a betűhal...:)) A kifogott halakból öt vízi élőlény nevét kellett kiraknunk. Sikerült!

A következőkben vigyázva Földünk víz készletére, a hídon hordtuk át azoknak, akiknek kevés van. Nehéz volt egyensúlyozni a keskeny pallón...

A negyedik állomás puzzle-t rejtett. A nagy ho-ho-horgász című meséből szerepeltek a képek.

Az utolsónál békákat kellett felugratni a kőre.

Az aulában elhelyeztek egy ásványvíz-adagolót, amit mindenki kipróbálhatott.

A legnagyobb sikert a hídon-hordás érte el.

Március 15.

Pénteken rendhagyó módon emlékeztünk meg a szabadságharcról.
Elmentünk a Helyőrségi Klub múzeumába, ahol Attila bácsi (Bendegúz apukája) érdekes foglalkozást tartott nekünk. Tanultunk verset, kirakóztunk, megismerkedtünk a huszárok ruhadarabjainak nevével. Már azt is tudjuk, mi a különbség a kard és a szablya között. Meg is foghattunk egyet, hogy érezzük, milyen nehéz!
Végül körbevezetett minket a kiállításon, mely más korokba kalauzolt bennünket. (Ezekről majd később mesél, ha nagyobbak leszünk...) Ültünk motoron, foghattunk a kezünkbe fegyvert. Láttuk, milyen felszerelése van egy mai magyar katonának. Csak kapkodtuk a fejünket!
Kaptunk tábori képeslapot, amit saját kezünkkel pecsételtünk le. Egy ismertetőt is haza vittünk, mely a kiállítást mutatja be röviden.
Mivel buszra siettünk, elmaradt a huszár készítése, de sebaj! Az iskolában pótoltuk, és nagyon hetyke figurákkal térhettünk haza!
Köszönjük Attila bácsi!
Délután az udvari játék után nagyon megfogyatkoztunk. Foci, hittan, haza... Végül nyolcan mentünk a Petőfi-szoborhoz, hogy letegyük a kis virágjainkat. (Délelőtt éppen a városi megemlékezés zajlott, oda sem fértünk...)
Azt hiszem, méltóképpen ünnepeltük ezt a napot!

Torkos csütörtök

Vége a farsangnak, elkezdődött a böjti idő! Utolsó lakomázós nap a mai, amikor a farsangi maradékokat ették meg régen.

Mi nem maradékokat ettünk, hanem frissen készített finomabbnál finomabb salátákat! Volt majonézes kukorica, krumpli, borsó. Babsaláta is készült tojással, krumplival (és ki tudja, mit tettek még bele...), ami nagyon fincsi volt!!!

Mindenki szakácskodott! Krumplit szeletelt, tojást hámozott, kevert-kavart...

Igazán jól sikerültek a torkoskodnivalók! (Meghívtuk Anikó nénit és Rózsa nénit is, ők is egyetértettek velünk...)

A saláták után jöhetett a palacsinta (kakaós, fahéjas, lekváros) és az almás pite! A palacsintát Dalma anyukája (Szilvi), a pitét Bendegúz anyukája (Brigi) sütötte. Köszönet nekik, és mindenkinek, aki bármivel is hozzájárult a lakomához!

Sajnáljuk, hogy ilyen sokan nem vehettek részt betegségük miatt, de gondoltunk rájuk sokszor;)

(A maradék konzerveket eltettük, jó lesz legközelebbre!:))

Kiszebáb-égetés

Kedden délelőtt ráírtuk egy kis színes papírra, mitől szeretnénk megszabadulni. Ezután egy színes papírcsíkra kerültek, amit feltűztünk a kiszebábra. Délután összegyűltünk az udvaron, a széken ülő báb körül. Elmondtuk a versikét, majd Mariann náni meggyújtotta a bábot. Reméljük, vele elűztük a telet és mindazt, amitől megszabadulnánk! Közben ahogy csak bírtunk, zörögtünk!!! Rajtunk ne múljon a tavasz!:)
Utána mindenkit megkínáltak egy kis piskótatallérral. (Fánk helyett.)

Egyszer egy királyfi

Ezen a héten elkezdődött a királyok hónapja.

Elsőként az Egyszer egy királyfi történetét játszottuk el, készítettünk koronát, fejdíszeket. Rajzoltunk várat, sőt közösen egy királyi palota is "épült" az interaktív táblán. (Kicsit újra erősítve az összetartozás érzését, hogy felelősek vagyunk egymásért, vigyázzunk egymásra, tartsunk össze!)

Mindenki nagyon jól mulatott, és kíváncsian várja a következő hetet... Sok érdekes dolog fog történni.:))

Városi mesemondó verseny

Csütörtökön délután volt a Gárdonyi Géza Művelődési Házban. Nagyon sokan voltak, így négy külön teremben folyt a válogatás a döntőre.

Mindhárom 1.c-s (P. Bogi, Marci, Isti) nagyon ügyesen szerepelt. A zsűri Király Istit választotta ki közülük, aki jövő héten ismét elmesélheti a mezőny legjobbjai között a Cukrászdai mesét.

A végén mindenki kapott egy óriás perecet, és egy emléklapot.

Gratulálunk, csak így tovább!

Farsang

Pénteken délután volt életünk első iskolai farsangja. Érthető hát, hogy fokozott izgalommal vártuk reggel óta:)

Délelőtt rejtvényeket oldottunk meg, majd ebéd után befejeztük a bohóc álarcokat. Hamar kimentünk az udvarra, és végre elkezdtünk pakolni! Egy másik terembe vittük át a táskánkat és a jelmezünket, hogy a mi termünkben nagyobb legyen a hely a bulizáshoz. Itt is öltöztünk át, így jelmezben sétálhattunk végig az aulán (mindenki nagy örömére). Később bementünk az 1.b-be és a 3.b-be, hogy ők is láthassák, milyen szépek vagyunk!!!

Aztán elkezdődött a bemutatkozás. Volt, aki verset mondott, sőt még táncot is láttunk!

Ha az ember mese-farsangra megy, ahhoz mese-játékok tartoznak. Így egy kis hamupipőkés bab-válogatás után autó feltekeréssel "érkezhettünk" meg a bálba. Itt rögtön evés/etetés-versennyel indítottunk. Eztután persze táncoltunk egyet kalappal (a Csillagszemű juhász mintájára), és szomjasak is lettünk. Az ivóversenyt többször ismételtük, miközben a szülők is megérkeztek a terembe.

A székfoglalót mindig mindenki várja, aztán sokan elkeserednek kieséskor...Így volt ez most is.

Nem kell szomorkodni, játszunk még ilyent sokszor! Legközelebb máshogy alakul!

Minden szomorúság ellenerére jó volt a szülőkkel együtt játszani, finom sütiket enni, gyümölcslevet inni, együtt bulizni!