A mesében minden megtörténhet. Találkozhatunk óriásokkal, törpékkel, tündérekkel... A mese közvetít a látható és a láthatatlan világ között.

2011. március 12., szombat

Március 15.

Pénteken rendhagyó módon emlékeztünk meg a szabadságharcról.
Elmentünk a Helyőrségi Klub múzeumába, ahol Attila bácsi (Bendegúz apukája) érdekes foglalkozást tartott nekünk. Tanultunk verset, kirakóztunk, megismerkedtünk a huszárok ruhadarabjainak nevével. Már azt is tudjuk, mi a különbség a kard és a szablya között. Meg is foghattunk egyet, hogy érezzük, milyen nehéz!
Végül körbevezetett minket a kiállításon, mely más korokba kalauzolt bennünket. (Ezekről majd később mesél, ha nagyobbak leszünk...) Ültünk motoron, foghattunk a kezünkbe fegyvert. Láttuk, milyen felszerelése van egy mai magyar katonának. Csak kapkodtuk a fejünket!
Kaptunk tábori képeslapot, amit saját kezünkkel pecsételtünk le. Egy ismertetőt is haza vittünk, mely a kiállítást mutatja be röviden.
Mivel buszra siettünk, elmaradt a huszár készítése, de sebaj! Az iskolában pótoltuk, és nagyon hetyke figurákkal térhettünk haza!
Köszönjük Attila bácsi!
Délután az udvari játék után nagyon megfogyatkoztunk. Foci, hittan, haza... Végül nyolcan mentünk a Petőfi-szoborhoz, hogy letegyük a kis virágjainkat. (Délelőtt éppen a városi megemlékezés zajlott, oda sem fértünk...)
Azt hiszem, méltóképpen ünnepeltük ezt a napot!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.