A mesében minden megtörténhet. Találkozhatunk óriásokkal, törpékkel, tündérekkel... A mese közvetít a látható és a láthatatlan világ között.

2014. április 5., szombat

Kétkeréken


Témazáró napunk volt pénteken.
Már hétfő óta készültünk erre a napra, hisz tudtuk, pénteken biciklivel jövünk iskolába!
Mit tehet az ember, amikor elméletben mindent tud egy témáról? Kipróbálja a gyakorlatban! (Na, persze nem mindent:))
Megtervezte mindenki otthon az akadálypályát, majd készült minden csoportban egy ezekből. Végül a hat csoportéból alkottunk egy közöset, amit meg is építettünk az udvaron.

Közben kiderült, nem mindenre gondoltunk előre a figyelmeztetés ellenére sem... De ezért vagyunk kreatívak és találékonyak (Nemhiába jár a fél osztály KRéTA szakkörre negyedik éve :)), hogy ne legyen előttünk akadály! Nagyon büszke vagyok az osztályra! Volt aki rajzlapot kért, és közlekedési táblákat kezdett gyártani, volt aki elkérte a kész táblákat a műhelyből.
Becipelték, lemosták. Mert mindenre gondolnak!:)

Végül eljött az idő, amikor berendeztük a pályát. Kivittük a táblákat, elhelyeztük a megfelelő helyekre. "Elkötöttük" a bicikliket, bukósisakot vettünk (mert még erre is gondoltunk), és indulhatott a kerekezés!
Közben kiderült, egy tábla nem jó helyen van, hogy menet közben nem tudjuk letenni bal kézzel a jobb kézben levő vizes vödröcskét. De ezt is megoldottuk!

Igazán mintaszerű és példamutató volt az egész nap! Onnantól kezdve, ahogyan a távolabb lakó gyerekek szülei megoldották a kerékpárok szállítását, a bicót nem hozó gyerekek a bukósisakról való gondoskodást odáig, ahogyan átadták egymásnak a gyerekek a saját bringájukat annak, akinek nem volt.
A fegyelmet, ami a pályán végigkísért mindenkit, az egymásra figyelést, a pakolást ki-, be.

KÖSZÖNÖM!!! Nekem is élmény volt!
Képek 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.