Az idén rendszeres elfoglaltságaink közé újabb mozgásformát választottunk: korcsolyázás. Ízelítő. Kostólgató, mely szerelemmé válhat, kárukra semmiképpen nem. Mert közösen, együtt végzik. "Csapatépítő" - akár divat, akár nem mostanság a szó. 'Iszen már az öltözködésnél muszáj egymásra figyelni, a jégen ez fokozódik.
Botladoznak. Most még többen botladoznak, de kitartóan, csillogó szemmel - menni fog az majd úgy, ahogyan a sebesen sikló Panninak!
Nincsen gúny, nincs csúfolódás, viszont türelmes, segítő szándék rengeteg. Egymásra figyelnek, egymást vértezik fel hasznos tanácsokkal. Hogyan tedd a cipőt, miként rogyaszd a lábad, mennyire döntsd a törzsed... mert akinek jobban megy, annak szeme sarkában ott a csetlő-botló társa.
A netet bogarászva ennél prózaibb, praktikusabb érveket sorakoztattak a korcsolyázás mellett:
-fokozza a stresszel szembeni ellenálló-képességünket (az intenzív testmozgással, ill. a társas együttléttel)
-megnövekedett önbizalmat és a könnyed mozgás örömét zsebelhetik be
-a terhelés, a technikai elemek elsajátítása közben, edzettebbé és egészségesebbek válnak
Amivel a szülők segíthetnek:
- megfelelő legyen a korcsolya mérete
- a fűző, a csat ép legyen, használható ( otthon lehet gyakorolni!)
- legyen éles a korcsolya pengéje
- kesztyű, sapka mindig legyen a csemeténél
Az öltözködés egyéb kritériumáról talán nem kell szót ejteni - mindannyian ismerjük a téli ruházkodás szabályait. Az edző az első alkalommal elmondta nekik: újabb ruhadarabot a pályán húzhatnak magukra, le nem vehetnek semmit!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.